Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

zátok csak 1576-ban tűnnek fel először a hivatalos nyilvántartásban, és mivel ez a név máshol ismeretlen, feltehető, hogy a család Mátraszőlősről költözött ide. További kérdés, hogy a Bajzát név valóban török-e —, vagy más úton, a Bajza névből alakult, — de ez még tisztázásra vár. Az kétségtelen, hogy a felsőtárkányi Bajzát had nem az Eger visszavétele után itt maradt törökök leszármazottja, mert a név már a XVI. század derekáról ismeretes. A másik családnév, a. Palóc előfordulása kutatásunk célját illetően elsőrendű fontosságú. Területünkön a Palóc, Paloch családnév 1583-ban kerül be Bükkszéken a dézsmajegyzékbe és ez az első alkalom, amikor ezt a népnevet jobbágy család viseli. Ennél korábban csak a Váradi Regestrom említ egy Polouc nevű várjobbágyot,

141 aki azonban nem közrendű, hanem főúr lehetett. A család rövidesen elkerül Bükkszékről, de később a környék falvaiban tűnik fel. A palóc etnikai név tehát olyan területen jelenik meg először, amit mai fogalmaink a palóc néprajzi csoport szálláshelyének tekintenek és a körülmény felvet néhány kérdést, amelyek választ igényelnek. A Tót népnév keletkezésével kapcsolatosan utaltunk arra, hogy a névadás magyar környezetben történhetett, ahová a szlovák anyanyelvű jobbágy elvándorolt. A Palóc családnév esetében azt látjuk valószínűnek, hogy valaki olyan tájról került Bükkszékre, aminek népességét palócnak tartották és így kapta ezt a nevet, к Palóc család rövidesen eltűnik Bükkszékről és a XVII. század végén Szajlán veszik az adófizetők jegyzékébe,

14 2 majd Sírokban találkozunk vele, ahol a mai napig is laknak. Párhuzamba állítva esetünket a Tót név keletkezésével, azt a következtetést lehet levonni, hogy Bükkszék a XVI. században nem tartozott a palócok földjéhez, amennyiben a Palóc családnév itt keletkezett. Palócok földjének tarthatták abban az időben a Mátraalját és Gömör megyének

14 3 Hevessel, Nógráddal határos területét. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy a középkorban palócok földjének a mainál kisebb tájat neveztek, akár a Mátraalját, akár Gömör említett részét vesszük tekintetbe. Irodalom Bakács István 1963. A török hódoltság korának népessége. In: A magyar történeti demográfia. (Szerk.: Kovacsics József) Budapest. 115-142. Bakó Ferenc 1965. Mikófalva. Adatok a magyar csűrös-kertes települések történetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve. III. 181-243. 1971. Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. Az Egri Múzeum Évkönyve. VIII-IX. 325-431. 1977. Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. III. 95-146. 1982. Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a keleti Tarnavölgy falvairól. Agria. XVIII. 243-289. Bárczy Zoltán 1960. Fejezetek a borsodnádasdi lemezgyár történetéből. Borsodnádasd. 141. TESZ III. 74. 142. OL Consig. Portarum A-2637. Pataki Vidor János kutatásából. Ugyanebben az összeírásban Gyöngyöshalászon vesznek jegyzékbe egy Poloviczi nevű jobbágyot, akinek neve ugyancsak a palóc népnévből keletkezhetett, de más fejlődési vonalon. Valószínű, hogy szláv környezetben alakult ki. HmL öi. 561/1. 1720-év. Sirok: „Biró Palócz Páll." 143. ILA Bálint 1942-1976.

1. 134-135. 370