Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

sül az a megjegyzés, amit a palóc néprajzi csoport korábbi kutatói közül többen is megtettek, — hogy éppen ez a terület a palócok földje,

12S amihez más szerzőknél további vidékek is csatlakoznak. A palóc centrum falvainak középkori folytonossága százalékokban kifejezve 1771.év 1828. év táj-kont. tel. 1 őrhalom 62 37,8 X Rimóc 0 27,6 X Ludányhalászi 0 0 X Karancskeszi 15 15 X Kazár 0 0 X Mátraszőlős 21,3 17,9 X Nádújfalu 32,14 29,5 X Bodony 72 62,3 X X Bükkszék 20 9 X X Felsőtárkány 90 69,8 X X Egerbocs 87,5 76,4 X Tarnalelesz 62,6 75,7 X X Mikófalva 100 91 X X Szilvásvárad 87 X Tardona 77,2 X Borsodnádasd 75,7 85 X Sajónémeti 87,5 48 X X Sajóvelezd 51,4 X Sajópüspöki 87 X Ragály 65 X Megjegyzés: 1771-ben Rimóc, Egerbocs, Tarnalelesz = csak jobbágyok; Mikófalva = 1720. év, egész falu; Sajónémeti = 1720. jobbágyok, 1866. kisnemesek és jobbágyok. Vizsgált területünk egy részének falvaiban a parasztság mellett kisnemesek is éltek, amint erről már fentebb szóltunk. Említettük, hogy a falusi kisnemességnek egyes helyeken jelentős szerep jutott a népességi kontinuitás megőrzésében. Kutatópontjaink között 12-ben éltek kisnemesek, akik szerepe ebben a folyamatban nem egyenlő erősségű. Négy faluban — Egerbocs, Tarnalelesz, Mikófalva, Sajónémeti — a kisnemesek a lakosság többségét képviselték és ezekben a falvakban a folyamatosság igen magas szintjét mutattuk ki. Kivételt képez Sajónémeti, itt a parasztság nagyobb mértékben utóda a középkori lakosoknak, mint a nemesség. Más falvainkban a kisnemesek általában kiszorították a jobbágyokat a középnemesek telkeiről, arra maguk telepedtek és fokozatosan elköltözésre kényszerítették azokat a jobbágy családokat, akik a középkor óta a faluban laktak. Ezek 125. Ld. Horváth Péter és Pápay Sámuel megállapításait Legutóbb összefoglalja ezeket KOSA László-FILEP Antal 1975. 26. 362