Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Vörös István: Gyöngyöshalász–Encspuszta késő rézkori telep állatcsontleletei

Vörös István GYÖNGYÖSHALÄSZ-ENCSPUSZTA KÉSŐ RÉZKORI TELEP ALLATCSONTLELETEI Gyöngyöshalász határának déli-délnyugati részén, az Encspusztán keresztülhaladó autópálya nyomvonalán 1981 nyarán Szabó J. József leletmentő ásatást végzett. Az ásatás során a késő rézkori bolerázi csoport tárgyi anyaga is előkerült, nagy mennyiségű állatcsontanyaggal együtt. A magyarországi őskori háziállat-állomány krorio- és kulturdinamikus történetének egyik igen mozgalmas, de kevésbé ismert szakasza a rézkori időszak. A SalgótarjánPécskő

1 és a Kétegyháza

2 késő rézkori telepek kivételévei az értékelhető mennyiségű állatcsontanyagot szolgáltató tiszapolgári, bodrogkeresztúri és péceli kultúrák településeinek konyhai hulladékanyagáról csak faunisztikai közlés és értékelés jelent meg.

3 A gyöngyöshalászi állatcsontanyag dokumentálását és értékelését két szempont teszi indokolttá; egyrészt a középső rézkor végi — késő rézkor eleji „nomád" bolerázi népesség élelemtermelő gazdálkodásának megismeréséhez szolgáltat adatokat, másrészt a kevés számú vadállat-csontok között volt a Kárpát-medence prehisztorikus (szubfosszilis) nagyemlős-faunájának egy jelentős új faja, az oroszlán is. A gyöngyöshalászi őskori település területén végzett földmunkálatok, valamint a humuszréteg nagyfokú homogenitása miatt csak a gödrök betöltéséből származó állatcsont-leletanyag teljes reprezentációs értékű. A gödrök „fölött"-i állatcsont-leletanyag egyrészt a gödrök felső részéből, másrészt a humuszréteg felső részének eltávolítása után megmaradt „kulturrétegből" származik. így az összegyűjtött csont mennyisége lényegesen kevesebb, mint ami ténylegesen lehetett a területen. A bolerázi objektumok közül az 1., 5., és a 10. gödör betöltésében és a fölötte levő „kulturrétegben"; a 4., 6., és a 11. gödörnek csak a betöltésében volt állatcsontanyag. A csontanyag megtartása egységes, barnássárga színével jól elkülönül a rosszabb megtartású szürke színű középkori csontoktól. A gödrök fölötti „kulturrétegből" származó állatcsontok a gödörben levő csontok megtartásával, kompaktságával, színével egyeznek meg, továbbá az egyes állatok összefüggő testrészeinek egyik része a gödör „betöltésében", másik része pedig a gödör „fölötti" rétegekben volt. Az elmondottak alapján is valószínűsíthető, hogy az azonos megtartású és színű állatcsontok azonos időszakból származnak. A középkori 3-as sz. gödör fölötti rétegben egy ló jobb oldali mellső végtagja feküdt. A ló csontok megtartása, valamint a helyi középkori lovaktól való eltérő struktúrája és osteometriai adatai valószínűsítik, hogy a mellső végtag szintén rézkori. 1. BÖKÖNYI Sándor 1968. 2. BÖKÖNYI Sándor 1979. 3. BÖKÖNYI Sándor 1959. 55-62.; BÖKÖNYI Sándor 1974. 345., 348., 361., 373., 390., 415416., 421.; BÖKÖNYI Sándor 1978. 25-35. 3* 35