Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában
14. Szilvásvárad, Heves megye Népesedéstörténetének középkori forrásai későn, 1576-ban jelennek meg és csak magyar dézsmajegyzékek, a török adódefterek erről a területről ismeretlenek. 6 darab XVI. századi, 10 darab XVII. századi dézsmajegyzék és 2 darab XVIII. századi összeírás családnevei képezik forrásainkat. 9 9 A kivételes helyzetű és sorsú települést a történeti feldolgozások tanúsága szerint nem érte jelentősebb török dúlás, lakossága tehát minden erőszakos megszakítás nélkül fejlődhetett a jelenkorig. A népi kultúra alakulását erősen befolyásolta a lakosság áttérése a református hitre 1576-ban, amin az ellenreformáció sem változtatott, s így a népesség kétharmada napjainkban is ezt a vallást követi. Mintegy 500 lélek római katolikus. 1 A középkori lakosságot (1576. és 1608. között feljegyzett nevek) az 1771. évi úrbéri tabellán az alábbi családok képviselik: 1576. év: Bak 7, Bereezk (Bereczki) 1, Czakó A, Boros 8, Koncz 3, Kovács 1, Orbán 2, Szabó 1, Varró 10; 1598. év: Berecz 1; 1608. év: Molnár 2. Az összesen 46 jobbágy és zsellér családból a fenti 40 család 87%-ot tesz ki, így Szilvásvárad község lakosságának folyamatossága a középkorral igen erős. Ezt a kapcsolatot tovább fokozza olyan családok jelenléte a szilvási társadalomban, amelyek a XVI. és a XVII. század időszakát kötve össze, a középkor hagyományait az újkorba vitték át. Ilyen családok voltak: a Marton 1576 és 1699 között, a Daragó 1576 és 1673 között, a Kelé 1576 és 1660 között, a Pál 1576 és 1669 között. Ezek a családok tehát nem érték meg Szilvásváradon a XVIII. századot, korábban elköltöztek innen, esetleg kihaltak, de szerepük a középkori kultúra átadásában kétségtelen. A középkori és az újkori szilvásváradi népesség etnikai jellege a családnevek alapján túlnyomórészt magyar. Népnévből képzett családnév csak egy van, a Tóth 1607.(2), 1617. és 1771. - Szláv eredetű családnév a Lestál 1676, a Boszorád, Bosorád (1578, 1598), a Kenéz? (1669), a Daragó, Daragony (1576-1673), a Christon, Kriston (16171620). A helységnévből keletkezett családnév is viszonylag kevés, mindössze 8 név. A legtávolabbi földrajzi területre mutat a Nyitrai (1771, ennél közelebbre a. Bereezk, Bereczki 1576—1771) = Alsó- és Felső Berecki Zemplén m.), a Likai 1576,1578. (= Lika, középkori település Zemplén m.), 1 ° x és közelebbiek a Czakó 1576—1771 (= Cakó Gömör m.); Király 1579 (= Sajószentkirály Gömör m.); Kaza, Kasza 1576—1579. (= Sajókaza Borsod m.); Eperjessy 1771. ( = Eperjes középkori falu Gömör megyében, Eperjes pusztának felel meg). 102 Szilvásvárad népességtörténete tehát a középkortól folyamatos, ami egyaránt tükröződik a családnevekben és a falu eseménytörténetében. Etnikailag zárt magyar település, igen kevés idegen elemmel. A kontinuus magyar jelleget erősíti az is, hogy az 1576 óta a faluban lakó Orbán család egy része ismeretlen időben nemességet nyert és 4 ágazatuk 99. Valamennyi jobbágynévsor neveit ld. Soós Imre PA 489/75. sz. kéziratában. 100. CSIKVÁRI Antal 1939. IV. 148-149; HALMAY Béla-LESZIH Andor 1929. 678-682; SOÓS Imre 1975. 452. 101. CSÂNKI Dezső 1890-1913. 1. 355. 102. CSÁNKI Dezső 1890-1913. 1. 134. 351
