Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

Leleszi családok a XVI-XX. században XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. Kovács XXX xxxx xxxx xxxx XXX Marton XXX xxxx xxxx xxxx XXX Vincze XXX xxxx xxxx xxxx XXX Kakuk XXX xxxx xxxx xxxx XXX Ipacs XX xxxx xxxx xxxx XXX Varga XX xxxx xxxx xxxx XXX Dienes XXX XX Bolya X xxxx xxxx XX Megjegyzés: minden x egy negyed évszázadot jelez. Mind a jobbágyok, mind a nemesek társadalmát időről időre felfrissítette egy-egy idegen család beköltözése, bár ezek az esetek a négy évszázad időtartamához viszonyítva igen ritkák és rendszertelenek. A helynevekből képzett családnevek többnyire tágabb kört rajzolnak ki, ahonnan beköltözők érkezhettek. Legtávolabbi a Szatmáry (1828) és a Székely, bár ez utóbbi a Pest megyei Székely, Székelyegyháza nevű középkorban elpusztult faluval is kapcsolatos lehet. Távolabbi településre utal még nBecskey = Becske, Nógrád m., Bory = Bori Hont m., a Berinti = Berente Borsod m., Szirmay 1672 = SzirmaBesenyő Borsod m. és aPantyi 1771 = Uza-Panyit Gömör m. A távolabbi helyekről induló beköltözés elszórt eseteinél jelentősebb a szomszédos falvak szerepe. Tarnalelesz három faluval kisebb földrajzi, etnikai csoportot képez és e csoport tagjait — Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos, Fedémes — szoros egyházszervezeti kapcsolatok fűzték egymáshoz, aminek demográfiai vetületeit is felismerhettük. A középkorban a falucsoport még három taggal egészül ki, de Bolya, Buja és Pósváralja 1552. körül török támadásnak estek áldozatául. A lakosság egy része minden bizonnyal megmenekült és a közeli helységekbe szóródott szét. Ilyen családnak tartjuk a Leleszen is 1583-ban megjelenő Bolyá-t Barla, Ballá, Bolla formában, mely az egyik elpusztult falu nevét viseli. A három megsemmisített falu lakóit — a velük megegyező neveket — később a falucsoport többi településén találjuk meg, közülük emelkedik nemességre a Vincze és a Bíró család. A falucsoport demográfiai kapcsolataira jellemző, hogy a három előbbi faluval egy időben elpusztult Fedémes a falucsoport épségben maradt tagjaiból népesült újjá, amint ez a családnevek vándorlásából figyelemmel kísérhető. A Tarnalelesz és a köréje csoportosuló három falu között a XVI. és a XIX. század között eltelt időben folyamatosan cserélődik a lakosság egy része, szinte részeiként egy rendszernek, amely a népesség megritkult, meggyengült egységeit új telepesekkel igyekszik erősíteni, pótolni. Ez a körforgás ad értelmet annak, hogy a fenti időszakban 17 család migrációja figyelhető meg falvaink között. Előbb inkább csak a jobbágyok vándorolnak, de a XVII. század végétől az Ortó, Kovács, Utassy és a Szilák kisnemesi nemzetség egyes tagjai is bekapcsolódnak ebbe a folyamatba, valószínűleg a túlnépesedés kényszerítő hatása alatt. Tarnalelesz lakosságának legnépesebb jobbágy családjai 1771-ben a Kakuk (5), Ipacs (5), Kovács (3) és a Bolya (2), a kisnemesi nemzetségek között pedig 1809-ben a Kovács 40, Balázs 12, Vincze 8, Bozó 4, Marton 5 és a Tiba 2 családra épült fel. A századfordulón tehát a falu lakossága háromnegyed részben kisnemesi jogállású, egynegyede pedig paraszti jellegű jobbágy és zsellér volt. 349