Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

Felsőtárkány családfai 1549-1 799. Család 1549 1576 1582 1631 1678 1744 1799 Farkas 1 2 2 9 10 Koros 1 1 — — _ — Bajzát 3 — — 13 15 Felföldi — — — — 1 _ Kovács — 1 — — — — Rozsnaki — — — 2 2 5 Somogyi 3 — 2 2 4 Bakondi — — 1 — — 2 9 Barta — — 1 — — 1 8 Csohány — 1 — — — 1 Erdélyi — 1 — 4 2 4 Hegyi — 1 — 2 1 1 Kakuk — — 2 — 3 6 15 Bóta — — — — 2 5 11 Kása — — — 1 2 _ Felsőtárkánynak ez a családokat a török időkben megőrző, majd kibocsátó szerepe már ismert a történeti irodalomban. Sárközi Zoltán hangsúlyozza Mezőkövesd és a Palócföld és ezen belül Felsőtárkány szerepének jelentőségét Mezőkövesd újkori lakosságának kialakulásában. Nemcsak arra utal, hogy a Palócz családnév 1682-ben itt is megtalálható, hanem azt is kifejti, hogy számos családnevet azonosítani tud felsőtárkányi nevekkel. Feltételezi, hogy ezek a családok a XVII. század végén Felsotárkányból költöztek Mezőkövesdre,

82 és valószínű, hogy a folyamat előzménye az ellentétes irányú költözés, esetleg menekülés volt. Az utóbbi jelenségek már a táji kontinuitás kérdéséhez vezetnek, de ezen az úton továbbhaladva nem is jutunk újabb eredményre. A helynevekből képzett családnevek Felsőtárkányon nem a közvetlen környezetre, hanem távolabbi helységekre utalnak. Legközelebb esik még a XVI—XVII. században feljegyzett nevek közül a Rozsnaki és a Bóta nevek származáshelye (Rozsnak puszta, középkori falu Sirok mellett, Heves m., Bóta = falu Borsod megyében), de a többi mind távolabbi: Felföldi, Somogyi = Somogy Abaúj—Torna m.; Bakondi; Erdélyi; Fileki = Fülek Nógrád т.; Hegyi? ; Zili = Szil puszta Borsod megyében, az egri káptalan birtoka volt; Bakó = Bakó puszta Nógrád m.; Bozi = Bozi Sopron m.; Sóvári — Sóvár Sáros m. Jóval kevesebb ez a családnév típus a XVIII—XIX. században: Bellei - Bél Hont m., Mónosbél? Heves m.; Baranyai = Baranya m.; Kusényi?; Szántási = Abaújszántó Abaúj m. — A helynevek alapján feltételezhető beköltözések időpontja szétszórt és nem tömeges beköltözésekre vall, ezért a falu népi műveltségén hatásuk nem sokat változtathatott. Ugyanez a megállapítás vonatkozik az idegen etnikumokra valló családnevekre is, de még kisebb mértékben. Nép, vagy nemzetiségnév összesen 4 fordul elő: Cigány (1576), 82. SÁRKÖZI Zoltán 1973. 75, 102-103. Sárközi Bartalos Gyula névjegyzékére hivatkozik, mint a legismertebb tarkányi palóc nevekre. Bartalos nem közli a nevek forrását, de véleményem szerint egyes nevek nem tárkányiak, hanem megállapíthatóan más falvakra utalnak: Bolya (Tarnalelesz), Csirmaz (Szentdomonkos), Gó'böly (Egerbocs), Mikó (Bélapátfalva) stb. 345