Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

Rimaszombat Gömör т.; Peresi = Pere, Perecs Abaúj т.; Papi - Hejőpapi Borsod т.; Zsáli = Zsély(?) Nógrád m. A családnevek közül helyhez köthetők a középkorban és az újkorban egyaránt: a Mátraszőlős körül fekvő szűkebb táj és a Zagyva-völgye, továbbá Nógrád távolabbi részei, Gömör, Hont, Borsod és Abaúj megyék falvai. Megállapítható, hogy közöttük Nógrád és a környék települései minden időben nagyobb szerepet vittek a megritkuló szol ősi lakosság felfrissítésében. Az újkor paraszti társadalmában a XVIII. század végén a Tót (7), a Fekete (4), a Katona (3), a Koczka (2) és a Szabó (2) családok voltak a legnépesebbek és belőlük alakult ki a múlt század elejének lakossága. 1828-ban a legnépesebb családok élén továbbra is a Tóth (17), a Fekete (7), a Katona (7) és a Szabó (7) állnak, utánuk 6—6 háztartással a Szappan, Győri és Bognár családok következnek. 5—5 családfővel még mindig a népesebbek közé tartozik a Geczko és a Lengyel család, amiből kitetszik, hogy ezek a nagylétszámú nemzetségek — melyek Mátraszőlős csaknem felét teszik ki — egy kivételével magyar eredetűek. A szláv és a német népelemeket 22, illetve 6 család képviseli a faluban, melyek általában kisebb létszámúak, így szerényebb lehetőségük volt a hagyomány formálására, alakítására. A vezető magyar családok közé kell még számítanunk a köznemesi Balások mellett a kisnemes Kiss nemzetséget is, melynek 1825-ben 7 családja élt a faluban.

6 s 7. Nádújfalu, Heves, ma Nógrád megye A falu népesedéstörténetének forrása a XVI. századból egy, a XVII. századból két jobbágynévsor, továbbá az 1720,1736,1771,1828. és 1859. évi összeírások.

66 A XVI. századból ismert, 1549. évi gabonadézsma-jegyzék összesen 4 jobbágynevet tartalmaz, de tulajdonképpen csak egy háztartásról van szó, a Konth családról, akik mellett a Kovács, a Mátyás és a Tompor nevű elszegényedett parasztok élnek. A következő, 1621. évi dézsmajegyzék már egészen más neveket tüntet fel, valószínűleg a falu pusztulásával új népesség szállta meg a faluhelyet. Soós Imre szerint az 1552. és 1554. évi magyar portaösszeírás pusztának mondja és legközelebb 1598-ban említik, amikor négy jobbágy lakja, valószínűleg az 1621-ben említettek. Ez a népesség sem bizonyult azonban maradandónak, mert közülük csak egy család, a Kotroczó él itt tovább, egészen napjainkig. Az idegen hangzású Коtroczó név eredetileg helységnév, amint erről Csánki Dezső tudósít. Kimutatja, hogy 1335 óta mintegy száz éven keresztül szerepel okleveleinkben és ez a hely „ma puszta (Nagy- és Kis-Kotroczó) közel Ettes faluhoz, Szécsénytől k. é.", azaz Nógrád megyében,

67 Pais Dezső pedig a szó etimológiájával foglalkozva írja, hogy a Kotroczó a Kadar személynévből és az aszó-ból származik.

68 Nádújfalu történetében a család 1621-ben tűnik ugyan fel, de korábban a szomszédos községben már ismerjük. Mátramindszent 1549. évi dézsmajegyzékében és az 1550. évi török adódefterben a Kutraszó és a Kotroczó neveket olvashatjuk, de a család innen eltűnik és csak Nádújfalun bukkan újra elő. к Kotroczó család útja tehát magából a névből is kiformálódik: előbb Etes mellett egy kis település lakója, ahonnan Mátramind64. CSÁNKI Dezső 1890-1913.

1. 99. 65. Praznovszky Mihály közlése. 66. Soós Imre PA 489/75. 67. CSÁNKI Dezső 1890-1913.

1. 101. 68. PAIS Dezső 1912. 399. 22* 339