Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

névből. A nevet 1262 óta ismerjük.

19 Sajóvelezd alapszava, a velezd ugyancsak puszta személynévből származik, magyar névadással. Eredeti formája Weres, amiből Werez, majd Welez alakult és ehhez járult a d képző.

20 Kétségtelen, hogy az első birtokosról nyerte nevét Mikófalva 1282-ben, amikor a Bél nemzetség válakozása folyamán területét Rátót és Mikó kapták meg. Rátót nevét a falu határának egy másik pontja őrizte meg, ahol a középkorban faluhely volt, Mikó viszont az életképes településnek adott nevet, amit ebben a formában 1413-ban említenek először.

21 Fehőtárkány falunév alapszava, a tárkony ótörök eredetű és főembert, alkirályt, esetleg vasverőt, kovácsot jelent. Lehetett személynév, vagy méltóságnév, foglalkozásnév egyaránt és 1261 óta ismerjük, mint az egri püspök birtokát.

22 A XIII-XIV. században a települések megnevezésében kifejeződik egyes esetekben a foglalkozás szerinti tagozódás is. Mátraszőlős valószínűleg a szőlőművelés nógrádi elterjedésével egy időben alakult meg és 1348. évi első írásos megjelenése nem sokkal ez utánra datálható.

23 Szilvásvárad neve (első említése 1332—1337) ugyancsak a kertkultúra, a gyümölcstermelés korai emléke, egy időben csak Szilvás formában volt használatos.

24 Borsodnádasd nevét egyesek arra vezették vissza, hogy „határában nádas volt", illetve a név „náddal benőtt helyre utal", de mi a foglalkozást jelentő nevekkel együtt soroljuk fel, mert az sem kizárt, hogy lakói az épületek fedéséhez a középkorban annyira fontos nádat termelték és feldolgozásának szakértői voltak.

2 5 A névalkotás módja hasonló lehetett Nádújfalu esetében is, de ezt a XIV. században (1332—1337) csak Újfalu néven jegyzik fel és a nád jelző csak később járul hozzá. Feltehető, hogy „a Nádasd-nak hívott falu helyén új település keletkezett, amely az Újfalu, majd a Nádújfalu nevet kapta" - írja Borovszky Sámuel.

26 Tény az, hogy a falu közelében egy „régi faluhely "-et tart nyilván a néphagyomány, ami lehetett az anyaközség is, Nádújfalu elődje.

2 7 A növénytermesztés e különféle ágazatai mellett igen korán (1222. év) megjelenik a gazdálkodás egy ősi formája, a halászat. Ludányhalászi egyik fele, Halászi (1947-ben egyesültek) az Árpád-korban királyi birtok volt és halászok éltek benne, akik a hal-zsákmányból adóztak.

2 8 A földrajzi nevek elemzése arra az eredményre vezetett, hogy bár az egyes falvak önállósulásának idejét nem tudtuk közelebbről meghatározni, de közelebb jutottunk a palóc néprajzi csoport centrális területén a településhálózat kezdeteinek megismeréséhez. A benépesedés megkezdődött ugyan már a honfoglalás előtt, de az avar-szláv telepek létezésének nincsenek olyan konkrét bizonyítékai, amelyek alapot biztosítanának a tárgyaláshoz. Kétségtelen a szlávok ittléte, különösen Nógrád megyében, de a ma ismert helynevek egyikéről sem állítják eddig a kutatók, hogy azok a honfoglalás előtt keletkeztek. Az első konkrét adatokat a magyar törzsi nevek szolgáltatják Keszi, Kazár és Léi időbeni sorrendben, s ezeket talán megelőzi, vagy kíséri vagy követi a szláv nevek csoportja. Közöttük legrégebbinek látszik Rimóc, Trázs, Ludány és későbbiek a XIII. század19. KISS Lajos 1978. 198; SOÓS Imre 1975. 163. 20. ( SIKVÁRI Antal 1939. IV. 138; KISS Lajos 1978. 555-556. 21. KISS Lajos 1978. 424; BAKÓ lerenc 1965. 192 193; SOÓS Imre 1975. 372. 22. KISS Lajos 1978. 218.631. 23. BLLKZKY János 1972. 45; KISS Lajos 1978. 412. 24. KISS Lajos 1978. 614. 25. KISS Lajos 1978. 121. 26. BOROVSZKY Sámuel 1909. 58; KISS Lajos 1978. 438. 27. SOÓS Imre PA 489/75. 28. BF.LK'ZKY János 1972. 22; KISS Lajos 1978. 389. 329