Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

néhány falu, amit általában a barkósághoz számítanak, bár palóc és barkó között a néprajzi határ nem elég éles, nem eléggé kidolgozott. Nézetünk szerint a 20 település többféle jellege és földrajzi elhelyezkedése következtében olyan népi, néprajzi konglomerátum, ami joggal képviselheti a palóc néprajzi csoportot, annak kultúráját. A 20 település 1910-ben négy vármegye területén feküdt, és ezt a beosztást vesszük alapul, bár a közigazgatási illetékesség azóta néhány esetben megváltozott. Nógrád vármegye: 1. örhalom 2. Rimóc 3. Ludányhalászi 4. Karancskeszi 5. Kazár 6. Mátraszőlős Heves vármegye: 7. Nádújfalu 8. Bodony 9. Bükkszék 10. Felsőtárkány 11. Egerbocs 12. Tarnalelesz 13. Mikófalva Borsod vármegye: 14. Szilvásvárad 15. Tardona 16. Borsodnádasd 17. Sajónémeti 18. Sajó ve le zd Gömör vármegye: 19. Sajópüspöki 20. Ragály Történetíróink megegyeznek abban, li hogy a négy vármegye egymással érintkező részeit a honfoglalókkal érkező Kabar törzs szállta meg. Egyértelműen vonatkozik ez Észak-Hevesre, Kelet-Nógrádra, délnyugati Gömörre és valószínűleg Borsod északnyugati részére.

4 Nógrád középső és nyugati területeit Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódították meg, akik neve török eredetű ugyan, de kabar kapcsolatukról nem esik szó. Nógrádnak ez a része a bolgár dukátushoz tartozván, itt és Borsod északnyugati részén korábbi szláv lakossággal kell számolni.

5 Kisebb méretű volt a szlávság jelenléte a Mátra vidékén és Gömör ben. A benépesedés nagy vonalakban itt felvázolt történetének részletei, azaz az egyes települések állandósulásának, kialakulásának időpontja, időszakasza már ismeretlen. Az esetek legnagyobb részében helységeink első okleveles említését csak az 1332 1337. évekből megmaradt pápai tizedjegyzékből ismerjük, aminek egyik oka az írásbeliség elterjedésének késedelme, másik az 1242-1243. évi tatárjárás pusztításai, melyek során az egri káptalan levéltára is porrá égett. Nem lehet vitás, hogy településeink jó része már a pápai tizedjegyzékek keletkezése előtt létezett, csak írásos nyomuk nem maradt meg. A honfoglalás korát őrző törzsi eredetű személynevekből keletkezett helynevek elég kis számban mutathatók ki kutatási területünkön. Karancskeszi neve a Kes/i törzsnévből származik, de első említése csak 1227-ből ismeretes.

6 Kazár ótörök eredetű név. ami a 4. ILA Bálint 1942 1976. I. 143. 5. BF.LK7.KY János 1972. 16-18;GYÖRFFY György 1963. 736;GENTHON István 1454. 35. 6. KISS Lajos 1978. 316, 131.