Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Korompai János: A levélíró Gárdonyiról
műfajnak tekintette. Ezt a nézetünket sokszorosan alátámasztják a titkosírással készített feljegyzések. 4 A levélírásra vonatkozó rejtjeles feljegyzések a ránk maradt három (3., 4. és 5. számú) mesterfüzetben és az azok összefoglaló kivonatának tekinthető mesterkönyvben eléggé szétszórtan találhatók meg. Az egyes szabályok, előírások gyakran több füzetben, más jegyzetek közé keverve, esetleg továbbfejlesztett, csiszoltabb szövegezésben ismétlődnek. Ez a „vegyes" jelleg általános sajátossága a titkosírásos jegyzeteknek, mert e füzeteket az író adatgyűjtésre, közlés előtti rendezést tervezve használta fel. Gárdonyi Géza levélírói filozófiájának megismertetésére a következőkben sorra vesszük a talált fontosabb jegyzeteket, megadjuk az idézet előfordulási helyét 5 hogy a kutatást segítsük. A jegyzetek szétszórtsága és ismétlődése miatt és az áttekinthetőség érdekében a szabályoknak tekinthető feljegyzéseket, amelyek a levél filozófiájának tételei, hat főbb csoportba osztva vesszük sorra. Először a rövidség, másodszor a meleg érzés, öröm és szépség, harmadik helyen a finomság, udvariasság, az „ő" érdekének szolgálata, negyedszer a müvésziesség és játékosság, ötödször a várakozás, véglegesség szempontokat találjuk központi gondolatként, a hatodik csoport néhány egyéb követelményt és megállapítást tartalmaz. 1. „A hosszú levél fecsegés." 3. Mf. 85. o. „Szép levélnél többet ér egy szebb, rövid." 3. Mf. 85. o. és 4. Mf. 100, о. tr Az egri két köszönőlevelem 6 is hosszabb volt, mint kellett volna, tehát művészietlen." 3. Mf. 87. o. ,Az egri két köszönőlevelem is röviden lett volna szebb." 4. Mf. 101. o. ,,Hosszú levél: fecsegés s időpocséklás. Minden levél éppen elég hosszú, ha egy kedves mondat van benne. .. Bitivel 1 meg éppen .. . hosszú leveleket csak asszonyok és műveletlenek írnak. Ha mégis elnyúlik a leveled, vedd ki belőle a legértékesebb egy-két mondatot, mint apám sírkövéről vettem volna ki." 5. Mf. 88—89. o. ,,Hosszú levél: fecsegés, időfecsérlés, műveletlennek és nőknek való. Minden levél éppen elég hosszú, ha egy kedves Biti van benne. Ellentézises fundamentum nélkül nincs műalkotás, mégcsak egy levél se. Egri két köszönőlevelem is rövidebben lett volna szebb. Csak a véshető mondatokkal." Mk. 43. o. A hat idézet tartalma egy szóval kifejezve a rövidség. 4. Gárdonyi Géza 1906 első felében kezdte kialakítani és használni titkosírását, amellyel 1922-ben bekövetkezett haláláig sok feljegyzést készített. Az eddig megismert titkosírásos jegyzetek gépelt folyóírásba áttéve 1300 oldalt töltenek meg. Az írásmódot hosszas kutatómunka árán 1969-ben fejtette meg Gilicze Gábor és Gyürk Ottó. A feljegyzések tartalmáról és az írás rendszeréről az egri múzeum évkönyvének X. (1973) és XV. (1978) kötetében jelent meg dolgozat. A Szépirodalmi Kiadó 1974-ben Titkosnapló címmel válogatást jelentetett meg. E kötetet Z. Szálai Sándor szerkesztette e dolgozat szerzőjének közreműködésével. 5. A hivatkozásokban az elsó' szám (3.4.5.) a Mesterfüzet (Mf.) sorszáma, az utolsó szám az oldalszám, ahol a kérdéses szöveg a gépelt folyóírásos áttételben megtalálható. Az egri múzeum gyűjteményében található darabok leltári száma: 3. sz. Mesterfüzet: 71.19.1.; 4. sz. Mesterfüzet: 71.14.1.; 5. sz. Mesterfüzet: 75.15.1.; Mesterkönyv: 71.16.1. 6. Az elsó' levél szövege a korabeli egri újságokban és Gárdonyi József 3. sz. jegyzetben említett műve II. kötetének 41-42. oldalán, a második levélé a II. kötet 188-191. oldalán olvasható. 7. Az írói mesterség szabályainak megfogalmazásakor Gárdonyi néhány szokatlan elnevezésű fogalmat alkotott. Ezek között a legelőkelőbb a Biti. E fogalom első meghatározását a 3. sz. Mesterfüzet 75. oldalán találjuk. Eszerint: „A melléknevek nyelvtanilag ismeretlen legeslegfelső foka a Biti." A 3. sz. Mesterfüzet 107. oldalán álló részletesebb meghatározás így szól: „A Biti nemcsak ellentézis, hanem egy-két szóban ezer szó. A szép, új Biti szinte megrázza a lelkünket erejével. Akár szó, akár mondat, úgy hull a lelkünkbe, mint a tó vizébe a kavics. A végtelenségbe omlaszt gyűrűket." A Biti tehát nagy hatású, megrázó erejű szó vagy mondat. Egy további meghatározás szerint: „A Biti a gondolat kosztümje." A 5. sz. Mesterfüzet 96. oldalán Gárdonyi így dicséri a Biti erejét: „Egy jó Biti többet mond egy sorban lapokra terjedő minden egyébnél. " 18* 275
