Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei

A munkások közül szakmánként, választott bizalmiak egyben a munkák irányítói is voltak, s az órabérekről is ők döntöttek a kormány által kiadott elvek szerint. A bizalmi gondoskodott arról is, hogy hetente szombatonként a munkavégzés előtt fél órával a munkások kézhez kapják a munkabért. A munkanélküliség vezette a szakszervezetet arra is, hogy amíg munkanélküliek vannak soraikban — 6 naponként a már munkát kapottak helyébe azok kerüljenek, akik nem dolgoztak. Záradékként — azokat a szervezett munkásokat, akik ezeket megszegik - 1-től 6 hónapig tartó kizárással büntetik." Az 1919. május 19-i gyűlésen határozatot fogadtak el arról, hogy a mindkét hevesi fakereskedésben található építőanyagot szocializálni fogják. Hevesen 84 tagból álló Építési Termelőszövetkezet alakult ácsokból és kőművesekből. A szövetkezetesítés terjesztését megkívánták a községi tanácstól, és a járási intéző bizottságtól. Ezzel szerették volna elejét venni, hogy a járásban szövetkezetbe be nem lépett iparosok szabadon munkát ne vállalhassanak. A községenként megalakítandó szövetkezetet a járási székhely szervezete fogta volna át, s településenként 1—2 bizalmi intézte volna az ügyeket. Ezzel a szervezettel kívánták ellátni azokat a feladatokat, melyeket utóbb az Építési Direktórium vett át. Az Építési Direktórium végezte a munkák s anyagok, valamint a kijelölt munkavégzők bürokratikus irányítását. A községi asztalos, bognár és kádár iparosok munkáit a Famunkások Termelőszövetkezetének vezetői irányították volna. E tervezet végrehajtásához kérte, az építőmunkások hevesi szervezete, hogy a tanács 1 embert azért fizessen, amiért a munkákat majd szervezni fogja, ui. korábban a szervezői feladatokat az építők vezetősége ingyen látta el.

100 Ha figyelmesek vagyunk kiderül, hogy Hevesen egy szabálytalan szakszervezeti átalakulásnak vagyunk tanúi, ami persze e korban nem volt egyedülálló jelenség. A Szakszervezeti Tanács s a szakszervezetek a proletárforradalom győzelme után, az addigi szervezeti formák szerint működtek tovább. 1919. június 25-én a Népszava közzétette a Szakszervezeti Tanács szabályzatát. Ezek szerint: >y

A Szakszervezeti Tanács kötelékéhez tartoznak mindama szervezetek, amelyek a régi rendszer alatt az osztályharc alapján álloftak és jelenleg a Tanácsköztársaság intenciói szerint működnek. Önálló iparosok vagy kereskedők szervezetei, továbbá olyan szervezetek, amelyek tagjai nem dolgoznak bérért vagy fizetésért, nem vehetők föl a kötelékébe. Nem vehetők föl továbbá olyan szakmák szervezetei sem, amelyeknek Magyarországon már elismert országos jellegű szövetségeivannak." A Szaktanács 61 szervezetet ismert el legális szakszervezetnek, amik ezen kívül estek azok voltak a korban az ún. álszakszervezetek.

1 l Az álszakszervezetekkel szemben a Szakszervezeti Tanács a Tanácsköztársaság fennállása idején állandóan harcolt.

102 Az előbbiek értelmében a kisiparosok nem voltak felvehetők legális munkás szakszervezetbe. Az álszakszervezetek létrejöttének sajátos korabeli okai voltak. A szakszervezeti tagság megbecsülést, védettséget jelentett, sőt anyagi előnyökkel járt. Munkavállalásnál a Tanácsköztársaság idején is előnybe^ részesültek a szervezett munkások. Ezért az igazi 99. Uo. 100. DIV. LUK. TA. 82—3. A hevesi építőmunkások szakszervezetének jegyzőkönyve, 1919. V. 14. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívuma.) 101. RÉTI László, 1970. 317. 102. Uo. 323. 239