Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei
6. kép. Bizalmi férfi karszalag használata: Miskolczy István (Eger) vöröskatona a 10. Magyar Ezred III. Zászlóaljának bizalmijaként. DIV. TGY. 8122. 1. Gyalogezred III. zászlóaljánál, mely Egerben állomásozott. Ismert tény, hogy a 10-es honvéd gyalogezred Miskolc háziezrede volt, az Osztrák-Magyar Monarchia idején. s 8 Miskolczy István szakaszvezetőként teljesített szolgálatot Egerben, ahol 1919 elején katonabizalminak választották. A tanácsállam hatalmának megdöntését követően 1919. október 10-én az egri törvényszék elé állították, több társával köztük Dancza István, Schwartz Adolf, Pénz Sándor, Singer József egykori vöröskatonákkal, 59 s börtönbüntetéssel sújtották Miskolczyt. A 10. Magyar Ezred III. Zászlóalj Parancsnokság pecsétjét 1919. március 21. előttinek tartjuk. Bár nem iraton fordult elő mégis ezt kell feltételeznünk, ui. ismert az, hogy a Vörös Hadsereget egy 1919. március 25-én született rendelet alapján kezdték szervezni, és az egységei által használt bélyegzők szinte mindegyikére rákerült a Vörös jelző. Ezt tapasztaljuk a 10. Vörös Gyalog Ezred II. zászlóalj parancsnoksága - bélyegzőjén is. 60 A karszalag további érdekessége, hogy tárgyi emléke a polgári demokratikus forradalom idején a hadsereg soraiban megalakult szakszervezetnek. A pecsét egyben a karszalag hitelesítésére szolgált. Évtizedekkel később 1945 tavaszán Egerben a demokratikus rendőrség újra alkalmazta a karszalag-pecsételés módszerét. Ennek oka a következő volt. A háború után a közmunkák végzése kötelező lett, azonban számosan megpróbálták ez alól kivonni magukat. A vöröskeresztes karszalagot viselők (orvosok, ápolók) felmentést kaptak a közmunkavégzés kötelezettsége alól, ezt igyekeztek a városban egyesek a maguk javára fordítani, úgy, hogy maguk is számosan használták a vöröskeresztes karszalagot. Végül a rendőrség akkori vezetőjének — Dancza Jánosnak a javaslatára a rendőrség egy 58. MISKOLCZY István: kőműves (Eger, 1896-Eger, 1980). Iskoláit szülővárosában, a reálgimnáziumot Vácott és Budapesten végezte. Mesteri oklevelet is itt szerzett. Az első világháborúban harcolt az orosz, román, s az olasz fronton. Számos kitüntetést szerzett. 1919-ben vöröskatona volt. A két világháború között az Egri Ipartestület alelnöke, az egri Vasas Sportegylet gyakorló körének társelnöke, s emelett negyedmester is volt. Egy sor épületet tervezett és művezetett Egerben. 1925-1945 között már jelentős kisgazdapárti politikus is volt. 1947-ben újra szerepet vállalt a közéletben országgyűlési pótképviselőnek választották a Kisgazdapártban. LADÁNYI Miksa, 1936. 568-569. 59. DIV. LUK. TD. 80. 142. 1. Vádindítvány Miskolczy István és társai ellen. Miskolczy István 1919 május elején az egri Munkásszázad tagjaként parancsnoka volt annak az őrjáratnak, amely egy alkalommal a szalóki úton teljesített szolgálatot. Itt megállásra szólítottak fel egy élelmiszert csempésző Mihályi András nevű egri fuvarost. Miután az felszólításra nem állt meg, a járőr tagjai rálőttek a fuvarosra, aki a karján megsebesült. Ezért őket a tanácsállam megdöntése után, 4-4 évi fegyházbüntetésre ítélték, amit Vácon kellett letölteniök. - DANCZA János visszaemlékezése, 1977. XI. 9. 60. CSIFFÁRY Gergely, 1977. 238. 27. ábra. 230