Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei

1. kép. Pénzügyi Direktórium, Eger. 2. kép. Pénzügyi szakosztály, Eger. Lila vonalbélyegző. Eger, 1919. március 29. Lila vonalbélyegző. Eger 1919. május 30. Aláírás: Kardos Lipót Aláírás: Gyifka Ferenc Vegyük sorra az eseményeket. 1919. március 22-én Gyifka Ferenc a Magyarországi Szocialista Párt pártelnöke felkereste az Eger városi adóhivatalt. Ez alkalommal átnyújtva a hivatalfőnöknek a népbiztosi meghatalmazást, amely szerint a Katona- és Munkástanács a hivatal további vezetésével Kiss Imre adófőtisztet bízta meg, elrendelte a pénztári készlet leltárba vételét. A Pénzügyi Direktórium tagjai innen átmentek a többi pénzintézetbe (bankok), ahol az idő rövidsége miatt már leltározni nem tudtak, csak a pénztárakat pecsételték le, azzal a szándékkal, hogy a további pénztárvizsgálatokat folyamatosan naponta fogják végezni.

12 1919. március 27-én a Pénzügyi Direktórium az egri kereskedők részvételével értekezletet tartott. Itt jelentették be azokat az intézkedéseket, amelyek életbeléptetése az üzleti élet normalizálásához feltétlenül szükségesek voltak. A bőr-, órás-, és ékszerész üzletek kivételével elrendelték más üzletek kötelező nyitvatartását. Kötelezték a kereskedőket az áruk kiadására, tiltották az áruk rejtegetését. A kereskedők kötelességévé tették, hogy az 1919. március 24-i állapot szerint készáruleltárt készítsenek. Az órás, aranyműves és ékszerész üzleteknél a kötelező leltározást, csak bizalmi férfiak jelenlétében végezhették a tulajdonosok. Az üzletek készárujelentéseiket legkésőbb, 1919. március 29-ig voltak kötelesek benyújtani az egri Pénzügyi Direktórium hivatalánál. (Eger, Széchenyi utca 16.)

13 A Pénzügyi Direktórium Egerben tehát legelőször egy ideiglenes testületként alakult meg, 4 taggal. Kezdetben a Pénzügyi Direktórium nemcsak Eger város, hanem talán az egész megye pénzügyeinek is a legfőbb irányító szervezete volt. Mint ilyen kettős alárendeltségben; egyrészt az országos pénzügyi népbiztosság irányítása, másrészt a városi Munkástanács ill. a Központi Direktórium vagy ún. Egri Központi Direktórium felügyelete alatt működött. Lényegében egyszerre állami szakigazgatási és helyi közigazgatási (önkormányzati) funkciókat is ellátott. Az 1919. március 27-i értekezlet határozataiból kitűnik, hogy az egri Pénzügyi Direktórium nemcsak pénzügyekkel (adó, hitel, pénzforgalom stb.) foglalkozott, hanem kereskedelmi ügyekkel is. így nem csupán a szocializált kereskedések befizetett pénzeit kezelte, vagy hitelezte őket, hanem a nyitvatartás, árufogalom gyakorlati ügyeit is irányította. 12. Egri Újság, 1919. III. 25. 2. 13. Egri Újság, 1919. III. 27. 2. 221