Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

ugyan nem lehetne többé zsindelyt várni, akkor másik metszőt keresne. Tudta, hogy van 50 ezer jó száraz zsindely Jolsva városában egy Czibur Ádám nevű tanácsbeli embernél, akivel levélben már kapcsolatba is lépett. Aki addig tartja azt az árut, míg meg nem alkuszik Farkas vele.

1 J ° Eszterházy engedte az utat. Addig is minden veresfenyő-zsindelyt az udvarból és a tarkányi districtusból Tiszanánára rendelt, hogy ott a templom fedésében a tél előtt akadály ne legyen.

111 A felvidéki út sikerrel járt. Bár „sok volna előhozni a sindelesek mentségit...", a bíró megígérte, hogy mihelyt az út engedi a leszállítást, a veresfenyő-zsindelyes teljesíteni fogja a szerződést. Másutt is talált jó veresfenyő-zsindelyt. Amolyan „verseny szerződést" kötött a dobsinaiakkal; „amelyik fél előbb elhozza, az lesz a győztes. Ha ez előbb elhozná amannál, az nem haragudhatna meg ha megírnám, hogy ha eddig nem hozta a Contractus szerint, a többit már ne is hozza". Hazafelé jövet betért Harsányba, hogy megtudja, ott közel (Hejő) Csabán milyen és mennyi veresfenyő-zsindely van; és ha a „miénkhez illő", kölcsönkérje vagy megvegye, hogy a munka ne álljon. A tiszanánai plébánost levélben kérte, hogy Egerből ezalatt meszet, deszkát, zsindelyszöget vitessen Nánára.

112 Ez intézkedéseket Eszterházy jóváhagyta, de a korábban tett rendeléséhez hozzátette, hogy amennyi közönséges zsindely a majorság magazinjában van, azt is szállítsák Tiszanánára, és „azon kívül meg kell tudni, ha Tokajba és Szolnokba nem lehet(-e) találni zsindelyt".

1 '

3 Úgy tervezték, hogy amikor a Tiszanánáról és a szomszédos helységekből, Szolnokról Pestre fát kellett fuvarozni, a fuvarosokkal visszafelé jövet 80 ezer zsindelyt hozatnak el Szolnokra. Onnan pedig a sót szállító szekerek hozhatnák el Egerbe. „A sóházhoz közel volt a sindel depositorium is."

1 J 4 A földesúr is ezt tartotta legjobb módnak. De ha Pesten nem volna zsindely, akkor szerinte Szolnokról, Tokajból és Harsányból lehetne zsindelyről gondoskodni. Amíg a pesti vagy a Tisza-menti zsindely megérkezik, hogy fennakadás (rövidség) ne legyen az építkezésen, egy jól megrakott béresszekeret indíttatott útra Egerből Tiszanánára.

116 A rossz utak miatt a fenti terv nem valósulhatott meg. Nem vittek sót Pestre, így onnan nem hoztak zsindelyt. A templom fedése ennek ellenére folyamatosan haladt. A plébánosuk kérésére bejöttek a nánaiak Egerbe, s az egyik napon 10, a másikon 20 szekérrel vittek ki a munkához. A Bauschreiber ui. szerzett 80 ezer zsindelyt kölcsön a káptalantól. „ ... ez már elegendő lesz a tiszanánai templomhoz".

117 Az év végére az ácsok is beköltöztek Egerbe, mert a templom zsindelyezésével elkészültek. Már csak a torony fedése volt hátra. Erre kértek rendelést, hogy bádoggal, vagy zsindellyel legyen-e az meg. — Eszterházy a zsindelyt választotta.

118 110. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 106. §. 111. HmL. XII-3/a. 252. 1787. ad 106. §. 112. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 110. §. 113. HmL. ХП-3/а. 252.1787. ad 110. §. 114. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 116. §. 115. HmL. XII-3/a. 252. 1787. ad 116. §. 116. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 118. §. 117. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 120. §. 118. HmL. XII-3/a. 252. 1787. 135. §. 205