Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Lénárt Andor: Eszterházy Károly püspök XVIII. század végi építkezéseinek háttériparáról

Fuxreiter Keresztély gyöngyössolymosi kőfaragó mester 1754-ben szerződést kötött a püspökséggel a régi gyöngyössolymosi malomkőfejtőnek a püspökség részére való művelésére.

15 1756-ban a demjéni kőfejtő kitermelése Hagen József kezébe került, aki erre a püspökséggel új bérleti szerződést kötött.

16 Barkóczy Ferenc nyári lakának építésén dolgoztak 1761-ben Carlo Adamo, Joannes Battista Scala. Márványbányászok Fuor contrastiban. Itt Felsőtárkányban 1762-ben megszűnt a márványbánya (a korcsma is). 1765 szeptemberében, az Olaszországból, Majlandból, Lugánóból 36 évesen érkezett Adami Károly, aki korábban márványbányászként jött Egerbe, az egri irgalmasok kórházából gyógyultan távozott. — Újra kórházba kerülve már kőfaragóként került a nyilvántartásba.

17 A demjéni kőfejtő szerződésére a város iratai közt is találtunk utalást. Hágen is belekeveredett a Barkóczy püspök ellen lezajlott lázadásba.

18 1756-ban felesége (Catherina Kelnerin Steimetz Meisterin.)

1

9 írt könyörgő levelet a püspökhöz, hogy a börtönbe csukott férjét engedje szabadon és adja vissza büntetett férjének a demjéni kőbányát, hogy ő és gyermekei visszakapják elveszett megélhetésüket. 1801-ben még művelték a „Rácz-kővágót", a Ráchegyi kőbányát. Jelentős hely. A földesúrhoz írt levelében a város tanácsa a felnémeti kapura járó teheneket tartó gazdák számára a bánya miatt elvett legelő és kút helyett a „Rácz-kővágó alatti felnémeti rétet" kéri.

20 Követ csákánnyal a kőmívesek is faraghattak. De a kőfaragó mesterséghez tartozó szerszámokkal: vésővel, fa-bunkóval, cifrázó csákánnyal nem.

21 A városnak a Kis-Egeden volt kőbányája. Szűkös idők járván, mindennek feljebb ment az ára, ezért a magisztrátus felemelte a napszámosok bérét. Tette azt annál is inkább, „minthogy a kő hasítás más munkákénál erősebb volna." Ezután a város kőbányájában dolgozó napszámosok fizetése 7 garas, a palléré 8 garas lett.

2 2 A flastromozó mesterek (útburkolók) 40 forint előleget kértek, „szűk idő lévén, kézimunkájuk folytatásából el nem élhetnének". Amikor a kőfejtő bányában a városban szükség lesz rajok, „kőtörésre megjelenni el ne mulassák". így szabták a feltételt a megadott előlegért.

2 3 1785. december 18-án töretett először az egri várdomb délnyugati oldalán lévő édesvízi mészkőből Modori Dávid mézeskalácsos mester felesége próbaképpen. Ekkor a robbantás nélkül, csákánnyal, ékkel művelhető fejtést a földesúr püspök még tiltotta.

24 De a következő év tavaszán már Eszterházy püspök rendelte el a bányászást, s szállíttatta a bányában méretre faragott köveket a nagytályai és a kápolnai malom zúgójának építéséhez.

25 15. HmL. XII-3/a. Számadási mell. 1754. 16. HmL. XII-3/a. Számadási mell. 1756. 17. HmL. XII-3/ .755.SZ. 18. HmL. Evi. V-l/a-18. Protocolium 1755. 19. HmL. XII-3/a-17. Über 18. pag. 44. 20. HmL. Evi V-l/a-66. Protocolium. 1801. 712. pag.-1233. szám DIV TA-460-78/2. 21. HmL. Evi V-l/a-67. Protocolium 157.1802. pag. DIV TA-460-78/3. 22. HmL. Evi V-l/a-71. Protocolium 1805.168. pag. - 202. sz. 23. HmL. Evi. V-l/a-74. Protocolium 1807. 91. pag. - 139. sz. DIV TA-460-78/27. 24. HmL. XII-3/a-250. 1784. pag. 37-38. 25. HmL. XH-3/a-250.1785. 108. §. LÉNÁRT Andor 1978-79. 271-294. 192