Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból
mert alacsony tőkeművelési formákkal, ahol természetszerűleg baltás metszőkéssel dolgoztak. 5 l Pannónia tartománnyá alakítása után, az itáliai telepesek, majd a nagybirtokok kezelői a magas, lugasos szőlőművelés mellett, hogy mikor és milyen mértékben tértek át az alacsony tőkeművelésre, ennek kiderítése még a jövő feladata. Probus császár korától a Mons Alma-n (Fruska Gora) nagy valószínűséggel számolhatunk alacsony tőkeműveléssel, elsősorban a császári birtokokon. Erre vall egy itt előkerült baltás metszőkés is. 52 Megjegyezzük, hogy az alacsony tőkeművelés nem feltétlenül jelent kopasz fejművelést (vitis capitata), egy tartományban egyidőben is többféle alacsony tőkeművelésre gondolhatunk Columella és Palladius nyomán. Dívott a négy ágra vágott (vitis bracchiata) bakművelési forma karó nélkül és karóval. 5 3 Alig hihető, hogy az új típusú szőlőültetvények Pannoniának csak a szerémségi részére korlátozódtak. Régóta és szélesebb körben ismert egy aquincumi Silvanus dombormű, amelyen kétség nélkül baltás metszőkés is látható. 54 A magasan fent kialakított baltarész a Columella által leírt metszőkésnek megfelel — s egyúttal a recens és középkori dunántúli típusú formáknak (hiteles római kori, Müller kutatásai szerint, egyelőre nincs). Sejthetőleg egysarkos, azaz tolva metszésre alkalmatlan eszközt faragtak ki. Ez utóbbi tekintetében ugyancsak megfelel a dunántúli típusnak. Kevéssé valószínű, hogy a követ faragó mester képzelet-szülte (soha nem látott) metszőkést ábrázolt volna. Ez annyit jelent, hogy a római korban észak-északkelet Pannoniában sem volt a szőlő alacsony tőkeművelése ismeretlen. S ez még egy további okkal is alátámasztható. A III. sz. végétől a kereszténység rohamos elterjedése előmozdíthatta, népszerűsíthette a keleti tartományok vörös bort adó szőlőfajtáinak a termesztését és ezekhez kapcsolódó alacsony tőkeművelési módoknak az alkalmazását. Hiszen a kereszténység révén a vörös bor kul51. Varró már világosan megírta, hogy Hispániában, Kisázsiában az ő korában alacsony tőkeművelést folytattak, de a reateiak Itáliában is járom nélküli szőlőt nevelnek, csak azt a vesszőt vezetik fel a földről, amelyikről látható, hogy fürtöt érlel. (Varró, Rerum rusticarutft libri trés, Lib. I. Cap. 8. - MARÓTI-KUN 1971. 139-143). Ezekkel a kísérletezőkkel gúnyolódott Plinius, aki a baltás metszőkés használatát is ezzel sejtetni engedi: „Quidam tunc excaecant eum supina falcé auferendo oculos, ut noxia iniuria longius evocent." (Plinius Nat. Hist. Lib. XVII. Cap. 22. - FROBENIUS 1530. 305 - Ismeretes ez az eszköz Itáliában még a IV-V. században is, lásd Palladius Op. Agr. Lib. II. Cap. 42.: „falces a tergo acutas atque lunatas." (RODGERS 1975. 48.) - Egészen élesen fogalmaz WHITE, К. D. 1967. 95.: „In fact both billhook and vine-dressers knife are found being used together." 52. Probus császár szőlőültetvényeiről: MÓCSY András 1962. 669. - FÜZES F. Miklós - SÁGI Károly 1968. 335. - A római kori szerémségi baltás metszőkésről: MÜLLER Róbert 1977b. 136. Megjegyezzük, hogy a .szerémségi baltás metszőkés lelőhely megnevezése a MNM leltárkönyvében 23/1903. 4. sz. alatt Simonovcza, valójában 3imanovczi-iól van szó (azaz Simán faluról) a zimonyi járásban. 53. Columella b. V. Cap. IV.: „Vinearum provincialum plura genera esse comperi, sed ex iis, quas ipse cognovi, maxime probantur, velut arbusculae brevi crure sine adminiculo per se stantes; deinde quae pedaminibus adnixue singulis iugis imponuntur ... nam duae species huius quoque culturae sunt, alii capitatas vineas, alti brachiata magis probant. Quibus cordi est in brachia vitem componere, convenit a summa parte, qua decisa novella vitis est, quicquid iuxta cicatricem curaverint, conservari et in quatuor brachia pedalis mensurae dividere ita ut отпет partem caeli singula aspiciant." - (GESNER I. 1735. 537-539.) Palladius Lib. III. Сар. П.: „Vinae in provinciis multis generibus fiunt; sed optimum genus est, ubi vitis velut arbuscula stat brevi crure fundata ..." Palladius Lib. III. Cap, 14.: Vires, quas provinciali more velut arbuscula stare dixi, si instituere velis, ramos a quatuor partibus his relinques, et in eis brachiis sarmenta pro vitis possibilitate servabis. Vites autem, quae cannis in orbem coguntur sic putentur quemadmodum haec quae nituntur redicis, aut palis . .." (RODGERS 1975. 77., 81.) 54. A legjobb képi publikációja: SZILÁGYI János 1956. LXIII. t. 167