Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

mert alacsony tőkeművelési formákkal, ahol természetszerűleg baltás metszőkéssel dol­goztak. 5 l Pannónia tartománnyá alakítása után, az itáliai telepesek, majd a nagybirtokok kezelői a magas, lugasos szőlőművelés mellett, hogy mikor és milyen mértékben tértek át az alacsony tőkeművelésre, ennek kiderítése még a jövő feladata. Probus császár korától a Mons Alma-n (Fruska Gora) nagy valószínűséggel számolhatunk alacsony tőkeműveléssel, elsősorban a császári birtokokon. Erre vall egy itt előkerült baltás metszőkés is. 52 Meg­jegyezzük, hogy az alacsony tőkeművelés nem feltétlenül jelent kopasz fejművelést (vitis capitata), egy tartományban egyidőben is többféle alacsony tőkeművelésre gondolhatunk Columella és Palladius nyomán. Dívott a négy ágra vágott (vitis bracchiata) bakművelési forma karó nélkül és karóval. 5 3 Alig hihető, hogy az új típusú szőlőültetvények Pannoniának csak a szerémségi részére korlátozódtak. Régóta és szélesebb körben ismert egy aquincumi Silvanus dom­bormű, amelyen kétség nélkül baltás metszőkés is látható. 54 A magasan fent kialakított baltarész a Columella által leírt metszőkésnek megfelel — s egyúttal a recens és középkori dunántúli típusú formáknak (hiteles római kori, Müller kutatásai szerint, egyelőre nincs). Sejthetőleg egysarkos, azaz tolva metszésre alkalmatlan eszközt faragtak ki. Ez utóbbi tekintetében ugyancsak megfelel a dunántúli típusnak. Kevéssé valószínű, hogy a követ faragó mester képzelet-szülte (soha nem látott) metszőkést ábrázolt volna. Ez annyit jelent, hogy a római korban észak-északkelet Pannoniában sem volt a szőlő alacsony tőkeművelése ismeretlen. S ez még egy további okkal is alátámasztható. A III. sz. végétől a kereszténység rohamos elterjedése előmozdíthatta, népszerűsíthette a keleti tarto­mányok vörös bort adó szőlőfajtáinak a termesztését és ezekhez kapcsolódó alacsony tőkeművelési módoknak az alkalmazását. Hiszen a kereszténység révén a vörös bor kul­51. Varró már világosan megírta, hogy Hispániában, Kisázsiában az ő korában alacsony tőkeművelést folytattak, de a reateiak Itáliában is járom nélküli szőlőt nevelnek, csak azt a vesszőt vezetik fel a földről, amelyikről látható, hogy fürtöt érlel. (Varró, Rerum rusticarutft libri trés, Lib. I. Cap. 8. - MARÓTI-KUN 1971. 139-143). Ezekkel a kísérletezőkkel gúnyolódott Plinius, aki a baltás metszőkés használatát is ezzel sejtetni engedi: „Quidam tunc excaecant eum supina falcé aufe­rendo oculos, ut noxia iniuria longius evocent." (Plinius Nat. Hist. Lib. XVII. Cap. 22. - FROBE­NIUS 1530. 305 - Ismeretes ez az eszköz Itáliában még a IV-V. században is, lásd Palladius Op. Agr. Lib. II. Cap. 42.: „falces a tergo acutas atque lunatas." (RODGERS 1975. 48.) - Egészen élesen fogalmaz WHITE, К. D. 1967. 95.: „In fact both billhook and vine-dressers knife are found being used together." 52. Probus császár szőlőültetvényeiről: MÓCSY András 1962. 669. - FÜZES F. Miklós - SÁGI Károly 1968. 335. - A római kori szerémségi baltás metszőkésről: MÜLLER Róbert 1977b. 136. Megjegyezzük, hogy a .szerémségi baltás metszőkés lelőhely megnevezése a MNM leltárkönyvében 23/1903. 4. sz. alatt Simonovcza, valójában 3imanovczi-iól van szó (azaz Simán faluról) a zi­monyi járásban. 53. Columella b. V. Cap. IV.: „Vinearum provincialum plura genera esse comperi, sed ex iis, quas ipse cognovi, maxime probantur, velut arbusculae brevi crure sine adminiculo per se stantes; deinde quae pedaminibus adnixue singulis iugis imponuntur ... nam duae species huius quoque culturae sunt, alii capitatas vineas, alti brachiata magis probant. Quibus cordi est in brachia vitem compo­nere, convenit a summa parte, qua decisa novella vitis est, quicquid iuxta cicatricem curaverint, conservari et in quatuor brachia pedalis mensurae dividere ita ut отпет partem caeli singula aspiciant." - (GESNER I. 1735. 537-539.) Palladius Lib. III. Сар. П.: „Vinae in provinciis multis generibus fiunt; sed optimum genus est, ubi vitis velut arbuscula stat brevi crure fun­data ..." Palladius Lib. III. Cap, 14.: Vires, quas provinciali more velut arbuscula stare dixi, si instituere velis, ramos a quatuor partibus his relinques, et in eis brachiis sarmenta pro vitis possibilitate servabis. Vites autem, quae cannis in orbem coguntur sic putentur quemadmodum haec quae nituntur redicis, aut palis . .." (RODGERS 1975. 77., 81.) 54. A legjobb képi publikációja: SZILÁGYI János 1956. LXIII. t. 167

Next

/
Thumbnails
Contents