Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

hasznosabb az a metszés, amelyet a metszőkésnek, ahogy mondtam, a húzásával semmint a csapásával végeznek."

39 Columella művének a legújabb kritikai kiadásában Will Richter úgy vélekedett, hogy a tárgy leírása alapján a metszőkés formájáról biztos elképzeléseink nem lehetnek. Utalt Matthias Gesner rekonstrukciós ábrájára, továbbá K. D. White ez irányú kísérletére.

4 ° Gesner ábrája (28. kép) az 1735 évi kiadás óta bejárta a tudományos világot. Antony Rich kiváló ókori lexikonja is a szőlőmetsző kés címszónál ezt az eszközformát mutatja, illetve kissé torzultabban; hiszen a culter vágóélének a vonala S-alakú.

42 Ettől kezdve valamennyi későbbi publikációban ezt az ábrát ismétlik. 29. kép. Columella szőlőmetsző késének rekonstrukciója (K. D. WHITE után) A metszőkés ütésre használt bárd része már Gesnernél is az Ottoman félholdhoz hasonlatos, azaz valójában negyedhold alakú.

43 A tőr rész (mucro) Gesner óta valamennyi filológus-történész képzeletében, mint a penge tetején különálló tüske mutatkozik, így látható White rekonstrukciós kísérletében is (29. kép), aki a „culter" és a „securis" metszőkés részek tekintetében felismerte Gesner tévedését és nagyobb szöveghűségre törekedett, eszközformája azonban öszvér-megoldás, a gyakorlati élettől még inkább eltávolodott.

44 Úgy látszik, hogy Gesnernek és Richnek a tekintélye még napjaink39. A fordítás szöveghűségének az ellenőrzéséért RITOÓK Zsigmondnak köszönettel tartozom. Megjegyezzük, hogy Palladius Lib. I. Cap. 42. a szőlőműveléshez való eszközök felsorolásánál világosan megkülönbözteti a „falces a tergo acutas atquae lunatas"-t, a fára futtatott szőlők metszőkéseitől: „falces putatorias, quibus in arbore utamur et vite." (RODGERS 1975. 48.) Helyénvaló az, hogy itt Columella idézett útmutatásait kiegészítsük az auktor egy másik helyen írt szövegrészével, amely a metszéshez ad további intelmeket: Columella Lib. IV. Cap. 9.: .. .„Quae putatio non debet secundum articulum fieri, ne reformidet oculus; sed medio fere internodio ea plaga obliqua falce sit, ne si transversa fuerit cicatrix, caelestem superincidentem aquam contineat. Sed nee ad earn partem, qua est gemma, verum ad posteriorem decUnatur, ut in tergum potius devexa quam in germen delacrimet, namque defluens humor caecat oculum, nee patitur crescere. (GESNER I. 1735. 503. - RICHTER 1981.392.) „ - Columella tehát a két szem közötti felezővonalban a ferde metszést tartotta helyénvalónak, és a metszésfelület mindig arra az oldalra kellett, hogy lejtsen, amelyik oldalon nincs szem (rügy), nehogy a lecsorgó nedvesség a szemet megvakítsa. - A néprajzi szakirodalom szerint így metszettek Somogyban és a Mátraalján (KECSKÉS Péter 1966. 512.) 40. RICHTER, WILL 1981. 664., 26. j. 41. GESNER, Matthias 1.1735. 518. 42. RICH, Antony 1883. 259. - Megjegyezzük, hogy Gesnernél a culter ugyan egyenes vonalú, de a nyél tövénél a penge nem ugrik ki; ezzel metszeni itt nem lehetett. 43. Teljesen érthető, ha a „semiformis lunae" kifejezést olvasva Gesner képzeletében önkéntelenül az Ottoman félhold jelent meg. ö is korának gyermeke volt. Vajon ha ma ezt a kifejezést olvassuk: „csillag alakú", felötlik-e bennünk más, mint az ötágú csillag vagy behatárolt esetekben Dávid hatágú csillaga? 44. WHITE, К. D. 1967. 93. 164