Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

8. kép. Âgfïïrész szélének h. 1,95 cm, a középtengelynél (a tüskék magasságáig) 3,35 cm. A balta vágóélének teljes h. 4,3 cm. A tüskék max. sz. 0,48 cm. — A nyélnyújtvány h. (a görbületig) 11,5 cm, a begörbítés h. 2,5 cm, a begörbítés belső egyenes szélének h. 1,45 cm. A nyélnyújtvány vastagsága (max.) 1,3X0,54 cm, középtájon 0,8X0,55 cm. — A metszőkés legnagyobb h. (a penge tetejétől a nyéltüske végéig) 29,4 cm. Legnagyobb sz. (a vágóéltől a balta felső sarkáig) 10,3 cm. A metszőkés jelenlegi súlya 189 gramm. Forrásmunkák és néprajzi megfigyelések alapján bizonyossággal megállapítható, hogy szőlőmetszőkésünk vágóélének az alsó egyenes részével tolva metszettek, a felső ívelt végével visszahúzva vágtak, a kés baltájával a tőke elhalt részeit ütögették le: a bal láb talpával megtámasztva a tőkét, a vasat előbb hozzáillesztve, gyors mozdulattal. A metszőkés pengéjének a jelentős súlya és nyelének viszonylagos rövidsége elsősorban a tolva metszés és ütögetés műveletére tette ezt az eszközt alkalmassá, alacsony művelésű szőlőben. Gazdaságtörténeti szempontból leletegyüttesünknek kétségtelenül a szőlőmetsző kés a legfontosabb darabja. E metszőkés formának a Kárpát-medencében (Ül. az európai) szőlőművelésben elfoglalt helyéről külön fejezetben szólunk. Ágfürész (8- 9. kép) Hosszanti téglalap alakú keretét négyzet átmetszetű rúdból kovácsolták ki oly módon, hogy a nyéltüskéjét a rövidebbik oldalnak az alsó harmadánál alakították ki. Kerete ezen az oldalon sarkos, nyéltüskéje is derékszögben indított. A másik, ezzel átellenes oldalon a keret enyhén ívelten kissé befelé hajlik, és a sarokrész lekerekített. A keret rövid oldalainak az alsó végeit különbözően formálták. A nyélnél lévő oldalsó keret két ovális szárnyban végződik (amelynek a nyílásába később a fűrészlapot illesztették). Az átellenes oldal kerete két egyenlő oldalú háromszög alakú szárnyra feslik, amelynek a nyéltől legtávolabbi sarka egybekovácsolt és befelé pödrött; ez a fürész orra. A visszakalapált szegecsfejek nyoma itt a szárnyak felületein arról tanúskodik, hogy a szárnyakba illesztett fűrészlapot a kovács itt egyetlen szegeccsel átütötte. A nyélnél az ovális szárnyakon szegecs nem figyelhető meg, a keretvégeket a fűrészlaphoz csupán hozzákalapálták. A fűrész lapja viszonylag terjedelmes. A nyélnél derékszögben levágott végű, az átellenes oldalon rézsútos végződésű; szélessége a keret orra felé fokozatosan csökken. 143