Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

mely épülettípusára is. Ami a toronyforma korát illeti, az ismertetett várak a XIII. század végén — a XIV. század elején épültek, ez nagyjából megfelel az említett csehországi várak építési idejének. Amíg azonban az egyes várakban nem kerül sor alapos helyszíni kutatásokra, nem állíthatjuk egyértelműen, hogy ez a toronytípus az említett korra jellemző. így nem datálható Kanázs-vár sem biztosan erre az időszakra, csupán az érintett számtalan közvetett adat alapján vélhetjük mégis úgy, hogy építése az Árpád-korra esett. A korhatározás mellett igen érdekes problémát vet fel a tornyok formája és elhelyezése. Mint láthattuk, szinte törvényszerű, hogy az él a legjobban megközelíthető oldal és az ugyanitt található bejárat felé fordul. Ez nem lehet véletlen, s valószínűleg helyes Menclova feltételezése az élkiképzés céljáról. Véleményünk szerint azonban a gyakorlati szempont — a kőhajítógépek elleni védekezés — valószínűleg kisebb szerepet játszott nálunk, mint az ellenségre gyakorolt pszichikai hatás és más, számunkra talán már meg sem közelíthető eszmei meggondolás. Mindez Menclova szerint áll a sokszögű tornyokra is — ilyen például a visegrádi fellegvár öregtornyának és keleti kaputornyának éle - s hasonló gondolatokat indítanak el Boldogkő és Csejte—Cachtice feltűnő élbe futó hasábtornyai — az él itt is az út felé néz. Viszont Szalónak—Schleining tornya, Óvár—Varin toronybővítése vagy a csővári vár körítőfala épp a fordított megoldást mutatja: a támadásnak kitett oldal lekerekítését.

3 7 Számos problémával találkozunk tehát, s valószínű, hogy a hazai várak alaprajzi felmérése során sok más újabb kérdés is felvetődik majd, melyek megválaszolása az elkövetkező évtizedek kutatásának fontos feladata lesz.

3 8 Irodalom Anjou-kori okmánytár 1878-1920. Szerk. Nagy Imre és Nagy Gyula Bp. Bakó Ferenc 1978 Településmód a népesség, a családszervezet történeti változásai tükrében. In: Mátrád©recske. Néprajzi Tanulmányok. Eger. Balásy Ferenc 1899 Heves vármegye története I. Eger. Bártfai Szabó László 1905 Proskriptio I. Mátyás korából. In: Turul. Bp. Béke fi Rémig 1902 A zirci, pilisi és pásztói apátságok története III. Bp. Csánki Dezső 1890 Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában I. Bp. Csergheő Géza 1891-1892. Wappenbuch des Adels von Ungarn. Band IV. Nürnberg. Csorna József 1904 Magyar nemzetségi címerek. Bp. Dely Károly (szerk.) 1975. Vártúrák kalauza I. Budapest II. kiadás Dercsényi Dezső- Voit Pál (szerk.) 1978. Heves megye műemlékei III. Bp. 37. MENCLOVA, Dobroslava 1958. 81-82 (E munkában tévesen Szalónakot is az éllel ellátott tornyú várak közé sorolja), PRICKLER, Harald 1972. 139.; FELD István 1978. 227., 229. 38. A csehszlovák szakirodalom olvasásában Gergelyffy András, a rajzok elkészítésében László Csaba nyújtott segítséget, melyért ezúton is köszönetet mondok. Ugyancsak köszönettel tartozom lektoromnak, Parádi Nándornak értékes tanácsaiért. 9* 131