Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Feld István: A mátraderecskei Kanázs-vár és az éllel ellátott henger alakú tornyok

kodik, melyet újra le is közöl (7. kép). így az általa felvázolt képnek természetesen nem sok köze van a valósághoz. Első periódusként egy hétoldalú lakótornyot említ, melyet analógiák alapján a XIII. század második felére keltez.

9 Későbbinek tartja a Pásztor által csupán feltételezett „nyugati udvart". Az eddigi leírások félreértésével a csupán másfél méter magas északi falcsonkkal azonosítja az álló toronymaradványt, vastag törmelékrétegről ír stb. A markazi és a szarvaskői vár, valamint Bejievára alapján ismerteti a keleti árokrendszert s végül megemlíti az Oroszlánkőre leadható jelzéseket. A Mátraderecskéről 1978-ban megjelent néprajzi tanulmánykötetben Bakó Ferenc foglalkozik a település történetével. Birtoklástörténeti vizsgálatai során arra a megállapításra jut, hogy Derecske felerészét és Recsk egészét évszázadok óta, talán már az Abanemzetség mátraalji birtoktestének kialakulásától kezdve a Recski-család birtokolta. A XVI. századi adóösszeírásoknál korábbi adatokat azonban csak Recskről ismer. Feltűnőnek tartja, hogy nincs semmiféle írott nyom arról, hogy Derecskén a földesúrnak kastélya vagy kúriája lett volna. így jut el a határ délkeleti részén álló Kanázs-várhoz. „Az erődítmény építésének korát, építtetőjének nevét, az építmény rendeltetését nem ismerjük. Okleveles adatait eddig még senki sem gyűjtötte össze, régészeti vagy építészettörténeti kutatás a romok területén még nem folyt" — írja. A korábbi irodalommal szemben azonban úgy véli, hogy Kanázs-vár „erődített udvarház volt, amit a környék birtokosa elsősorban saját védelmére és biztonsága céljából épített. A XIV. század óta ez a család az Aba-nemzetséggel rokon, vagy idegen származású Recski-család lehetett."

1 ° Remélhető, hogy a tanulmányunk elején közölt leírás, a mellékelt fényképek és az alaprajzi vázlat lehetővé teszik az eddigi irodalom tévedéseinek kiküszöbölését. Ami a várra vonatkozó történeti forrásokat illeti, itt rosszabb a helyzet. A Bakó Ferenc által joggal hiányolt okleveles kutatás nem járt eredménnyel, újabb írott forrás azóta sem 9. Hollókő ötszögű tornya már méreténél fogva sem lehetett lakótorony: KOZÁK Éva 1972. 167187.; a salgói ötszögű építmény egy 16. századi ágyúbástya: FELD István 1982. 22. 10. BAKÓ Ferenc 1978. 9-10. 117 7. kép. A vár téves alaprajza (Kozák K. 1978 után)