Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Löffler Erzsébet: Eger város jogi helyzete a török kiűzésétől 1854-ig

Terézia biztosokat küldött ki az ügy kivizsgálására. Végül is egyezmény jött létre a város és a püspök között, melynek értelmében a földesúr a jogtalanul allodizált földek egy részét visszaadta, a városban elvett malom helyett egy új malomhelyet jelölt ki és megengedte, hogy a város városháza építésére megvásároljon egy telket.

4 8 A felszabadulás újabb lehetősége nyílt meg a város előtt II. József uralkodása alatt. Eszterházy püspök ellentétbe került a kalapos királlyal a türelmi rendelet kapcsán, mely ellen tiltakozott az uralkodónál. II. József Eszterházyt felmentette főispáni tisztsége alól, kerületeket szervezett és a kerületek élére adminisztrátorokat állított.

49 1786-ban tört ki a viszály a püspök és a város között. A város 18 pontból álló memorandumot nyújtott be az uralkodónak,

50 akinek szándékában is állott Egert szabad királyi városi rangra emelni. Ezt a tervét 1789. decemberében közölte a várossal és a püspökkel is. Halála megakadályozta ebben.

5 i Eszterházy halála után kerül napirendre az egri egyházmegyének, mint az ország leghatalmasabb egyházmegyéjének felosztása. (1799. márc. 15.) 1804. augusztus 9-én írta alá VII. Pius pápa azt a bullát, mely az egri egyházmegye területéből kiszakítja a kassai és a szatmári püspökségeket és az egrit pedig érseki rangra emeli, s mint érseki tartományhoz csatolja az említett két új püspökségen kívül a rozsnyói és a szepesi püspökségeket.

5 2 A 19. század elején a város felszabadulási törekvései mintha veszítettek volna erejükből. A 19. század elején már adatokkal találkozunk arra vonatkozóan, hogy a város közössége pénzzel kívánta magát megváltani a földesúri terhek alól. A lakosság önkéntes pénzadományokat gyűjtött a felszabadulási költségekre. Miután felsőbb rendelkezések tiltották a községek, városok által kezdeményezett, engedély nélküli pénzgyűjtést, ezért Borsod vármegye szolgabírája 1802. decemberében tiszti tanúkihallgatást rendelt el a pénzadománygyűjtés módjáról és arról, hogy a gyűjtés alkalmával nem alkalmaztak-e kényszert? 11 tanú vallomása szerint önkéntes volt a gyűjtés, 2 tanú pedig azt vallotta, hogy a bíró a fertálymestereket küldte ki a céhmesterekhez és a magánosokhoz, akik felszólították őket a fizetésre.

5 3 A városi elöljáróság 1812-ben az országgyűléshez fordult kérelmével. Eger akkor már húszezres lélekszámú város volt, és a gazdasági fellendülést, a lakosság nagyobb arányú növekedését remélték a szabad királyi városi rang elnyerésétől. 1807-ben Eger mindkét részét Heves megyéhez csatolták és a vármegyei követek az 181 l-es és az 1825-ös országgyűlésre is azt az utasítást kapták, hogy ott Eger szabad királyi városi rangra emelése ellen szavazzanak.

54 Az 1830-as években már a reformokért küzdő megyei nemesség is támogatta a város törekvéseit. A megyei ellenzék egyik vezéralakja, Csiky Sándor is síkra szállt a város jogaiért.

5 5 Végül is 1848-ban a XXIV. te. értelmében a város addigi jogállásától függetlenül a rendezett tanácsú városok sorába került. Az 1849. június 9-i közgyűlésen Rózsa Károly személyében polgármestert állítottak a város élére, a főbíró pedig az igazságszolgáltatás élére került. 1848. június 26-án tartották az első népképviseleti országgyűlési választást a városháza udvarán. Csiky Sándort választották meg képviselőnek. A városi tisztújítás alkalmából az új főbíró Schaffner János lett.

56 Az 1848-as törvények gyökeres változásokat hoztak az ország életében. Az új törvények a jobbágyság jelentős részének örök tulajdonába adták hozzávetőlegesen az ország megművelt földterületének egyharmadát, a földesurakat pedig állami forrásból kártalanították. Megszűnt az egyházi tized. Ugyanakkor a nem úrbéres jellegű földek fölött megőrizték a földesurak tulajdonát (szőlők, irtványok, kertek), illetőleg fenntartották a földek használatáért járó jobbágytartozásokat.

5 7 91