Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Sugár István: Az egri vár hadinépe 1552 őszén
össze a védelmi harc minden apró, de fontos szála. Dobó István nem valami félistenként trónolt az elérhetetlen várparancsnoki tisztség, bátran mondhatjuk: méltóság, feudális barikádjaival védelmezett székében, nem biztonságos fedezékből irányított, hanem ténylegesen harcolt is. A lőporraktár készletét csakúgy szemmel tartotta, mint katonái közhangulatát. Pihenés nélkül járta a bástyákat, s nem vette le a szemét harcosairól, még kevésbé az ellenségről. Többször kizárólag az ő határozott és erélyes fellépése mentette meg a már-már kritikussá vált helyzetet. Gyakorlott tüzér létére kétszer is, mint pattantyús avatkozott be sikeresen a küzdelembe. Elévülhetetlen érdeme, hogy fáradhatatlanul munkálkodott a győzelemért! A mérhetetlenül gazdag Dobó fenntartás nélkül vállalta a török elleni harcot, a velejáró fáradtságot és nem kis halálveszélyt, ellentétben osztályos társaival, akik kitértek a nehéz és felelősségteljes teher vállalása alól, meghúzódtak biztonságos felsőmagyarországi birtokaikon és ölbe tett kézzel mástól várták a török elleni segítséget. Dobó István nagysága éppen azzal magasodott az uralkodó osztály és kortársai fölé, hogy egyéni céljait egri várkapitánysága során minden vonatkozásban alá tudta rendelni az ország céljainak, képességeit is a nép védelmének szolgálatába állította. Kimagasló érdeme, hogy a küzdelem során bátran és fenntartás nélkül bízott a jobbágyparaszti népben, s fegyvert vagy szerszámot adott a kezébe, hogy erejét, képességét, tudását, elszántságát és segíteni akarását a védelemben értékesítse. Mindenképpen szerencsés véletlennek mondható, hogy a maga nemében oly jól képzett magyar tisztekkel volt körülvéve, mint Mekcsey, Bornemissza, Pethő, Figedy és a többiek. Mindegyikük más-más egyéniség, de mindegyikük ingadozás és megalkuvás nélkül harcos magatartásával magasan kiemelkedett a korszak átlagos magyar tiszti színvonala fölé. Kétségtelenül Bornemissza Gergely tűnt ki közülük leginkább magasfokú haditechnikai ismereteivel, ő nemcsak védekezett, hanem támadott is. ördöngös tüzesszerszámai tanúskodnak arról, hogy korábban jó mester keze alatt sajátította el a katonai tudományt. Kutatásaimmal tisztáztam, hogy Ferdinánd királynál nagy becsben állt, s Egerbejövetele előtt már Felső-Magyarország Gimes királyi várának volt a parancsnoka. 7 s Olyannyira megbecsülte az uralkodó Gergely deákot, hogy 1553. februárjában egy serleggel és két díszruhával ajándékozta meg. 76 *** Zsámboki János, Tinódi egri tárgyú énekének latinra fordítója a kortárs jól értesültségével és éleslátásával így fejezte ki egyetlenegy tömör mondatban az egri vitézlegények sikerének a titkát: „A török sokasággal rendelkezett, mégis ezzel az egri ostrommal nagy gyalázatot szerzett magának, s elárulta, hogy NÉMA SZÁMON MÚLIK A GYŐZELEM, HANEM SOKKAL INKÁBB A LELKEK EGYETÉRTÉSÉN, ÉS A KATONAI RENDTARTÁS ÉS FEGYELEM VÉDI MEG AZ ORSZÁGOT!" JEGYZETEK 1. Várszámadás. 2. Például Szántó Imre, 1971. 86. 3. Várszámadás. 4. Várszámadás. 5. T. T. 399. 61
