Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Sugár István: Az egri vár hadinépe 1552 őszén

Sugár István AZ EGRI VÁR HADINÉPE 1552 ŐSZÉN Sokat és sokszor beszéltek és beszéltünk, írtak és írtunk az egri várról és harcairól, de még nem vettük számba új kutatások tükrében Eger várnépét, nem tartottunk szemlét Dobó katonái, valamint polgári és gazdasági szervezete felett. Úgy érezzük, hogy elérkezett az ideje annak, hogy végre megnyugtatóan és teljes részletességében hiteles és korabeli forrásokra támaszkodva, tudományos igénnyel feldolgozzuk ezt a fontos és nem kevéssé érdekes kérdést. Jelen tanulmányunkban elsősorban és zömében a kutatóktól általában mellőzött egri várszámadásokra támaszkodva vesszük számba az egri várnépet, de természetesen néhány más levéltári forrást is felhasználunk. Itt-ott pedig, ahol az iratok és számadások a részletek természeténél fogva hallgatnak, Tinódi Sebestyén híres tudósító énekét az „Eger vár viadaljáról való ének" vonatkozó részleteit hívjuk segítségül. Az egri várnép 1552 őszén a következő hat kategóriába sorolható: /. A vár saját zsoldos katonasága. 2. A vár saját erejéből kiegészülő fegyveres erő. 3. A király által küldött zsoldosegységek. 4. Az úgynevezett portális katonaság. 5. A vár saját gazdasági-adminisztratív személyzete. 6. A mesteremberek és a behívott paraszti munkások. — E kategóriában vesszük számba a várba menekült nőket, gyermekeket és papokat is. Csakis úgy ismerhetjük meg e sokrétű tömeget, ha a fenti kategóriákat elemző részletességgel vesszük vizsgálat alá. 1. A vár saját zsoldos katonasága Az egri végvári katonaság részben gyalogosokból, az úgynevezett puskásokból, továbbá lovasokból, azaz huszárokból, valamint tüzérekből állott. A gyalogosok két századra tagozódtak, egy-egy kapitány parancsnoksága alatt. Minden századhoz egy-egy zászlótartó s egy-egy dobos is tartozott. A puskások egy-egy tizedessé] („decurio") az élükön 10—10 főnyi szakaszokba voltak beosztva. A két gyalogoskapitány Nagy Balázs és Nagy Imre volt.

1 Az irodalom általában 1552 őszén is 200 főben jelöli meg a gyalogosok számát.

2 Ezzel szemben, éppen Dobó szervezőképessége hatására, 1552 januárjától a 204 főnyi gyalogos erő szeptemberre 36,4%-kal 27S-ragyarapodott az alábbi ütem szerint:

3 47