Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása II.

a 2. sírból (i. h. XVII. t. 1. á.) és egy másika tiszaörvényi Templomdombon került elő {Horváth Béla 1970/1. 126-133. 3. kép. 1. á. 6.) 43. A késő gótikus székesegyház területén - a román kori szentélyek mögött - feltárt sírokat a hely megjelölésével, külön számozással tartjuk nyilván. 44. Ásatási napló: Egri várásatás, 1967. IX. (A sír a 26-át megelőző héten került elő.) 45. A sírok végleges feltárására a következő évben, 1968. XI. 12-én került sor. (A feltárási munkákban ez évben részt vett Pálóczi Horváth András régész. A két sír az előző évben az 1967/12-13. számot kapta.) 46. Az Abasáron és Feldebrőn végzett ásatásokról még nem jelent meg feldolgozás. - Kozák Károly 1968. 231-266. 47. Horváth M. 1860. 104. (Forrása: Endlicher, Rerum Hungaric. Monum. Arpadiana. 8. 1.) -Szabó K. 1865. 114. Kristó Gyula 1980. 346., „.. .Piligrim passaui püspök 974-ben a Magyarországra »a föld minden részéről fogolyként hurcolt keresztények« számát magasabbra taksálta az ott élő magyarokénál 48. Györffy György 1977. 186.; Szabó János Győző 1980. 106. 49. Kleb Béla 1978. 51-52.; Kovács Béla 1970. 39-43.; Nagy Árpád 1969. 25-30. Szabó János Győző 1970b. 30-38. 50. E kérdés részletesebb kifejtését más helyen végezzük el, miután erre most nincs lehetőségünk. 51. Györffy György 1977. 179-186. 5 2. A sírok sorba „rendezésének nehézségéről többször is megemlékeztünk. Úgy gondoljuk ez más temetők esetében is előfordul. Példaként csak az egri vár Árpád-kori temetőjének vizsgálatánál párhuzamként több esetben említett Nádudvar-töröklaponyagi temetőt említenénk. Az ásató a gazdag leleteket őrző 16. sz. sírt (női) a II. sorba sorolta. A sír „különállónak is tekinhető, amelyet egy szabadon hagyott terület körül a 9., 14., 17., 18-19., 40. és 48. sz. sírok öveztek, kerítettek (Mesterházy Károly 1968. temetőtérkép). 53. Kovács Béla 1970. 40. - Kleb Béla 1978. 65. - (A rajzokat Kozák István és Kozák Tamás készítették, a fényképeket Barka Gábor és Hász András. Közreműködésükért e helyen is köszönetet mondok. - E helyen mondok köszönetet lektoromnak, Szőke M. Bélának értékes tanácsaiért.) IRODALOM BAKA Y KORNÉL 1965-66. Graberfelder aus den 10-11. Jahrhundertan in der Umgebung von Székesfehérvár und die Frage der fürstlichen Residenz. Alba Regia 6-7. 43-88. Székesfehérvár. BÁLINT CSANÁD 1976. A magyarság és az ún. Bielo-Brodói kultúra. Cumania, IV. 225-254. Kecskemét. DIENES ISTVÁN 1972. A honfoglaló magyarok. Bp. DIN KLAGE, К. 1963. Das frühmittelalterhiche Reihengraberfeld Diemlach, Steiermark. Schild von Steier, Heft И. 35-42. Graz. DOLENZ, H 1969. Die Graberfelder von Judendorf bei Villach. Museum der Stadt Villach 6. Jahrbuch. 7-92. FILIP, J. 1964. Grossmahren 1100 Jahren Staats- und Kulturtradition. Prag. GYÖRFFY GYÖRGY 1977. István király és műve HORVÁTH BÉLA 1970. Előzetes jelentés az 1965-1968. évi tiszaörvényi feltárásokról. Arch. Ért. 97. HORVÁTH MIHÁLY 1860. Magyarország történelme I. Pesten. KLEB BÉLA 1978. Eger múltja a jelenben. Bp. KOVÁCS BÉLA 1970. Adatok az Egri-völgy középkori településtörténetéhez. Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger. KOZÁK KÁROLY 1968. Adatok Kacs történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. 231-266. Miskolc. 1973. Az egri várszékesegyház feltárása I. EMÉ X. 159-190. 1980. Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I. EMÉ XVI-XVII. 42