Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

3. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1977. 5-91. A tanácskozás zárszavában hangzott el Balassa Iván elnök nyilatkozata, hogy amennyiben a jelen értekezlet felhatalmazza, javasolni fogja a Magyar Néprajzi Társaságnak tudományos konferencia összehívását az etnikai csoport fogalmának tisztázása céljából. 4. Bakó Ferenc 1980. 134. 5. Fél Edit 1948. 20., 22. 6. Morvay Judit 1980. 157-158. 7. Flórián Mária 1966. 3. 8. Bakó Ferenc 1977. 9. Morvay Judit 1980. 10. Bakó Ferenc (szerk.) 1978. 11. Bakó Ferenc 1981. 12. Paládi Kovács Attila 1965. 7., 11. - U. ő: 1968. 209. 13. Várady Gyula, egykori bükkszenterzsébeti plébános megírta egyházközsége történetét és amikor a falut a tájba akarja elhelyezni, mindig a Mátráról ír: „. .. a szent-domonkosi iskolánál mintaszerűbbet jelenleg a Mátrában keresve sem találhatunk . - VagV

} amikor ezt a tájat a Palócföld részének tekinti, akkor a „Mátra élenyes, termékeny völgyei -be helyezi el. Várady Gyula 1888. 303., 327. 14. Bakó Ferenc 1980. 3. 15. Hof er Tamás 1980. 115. 16. KSH 12. 364-365. 17. 1980-ban a cigány lakosság 800 körül volt és ezzel a lélekszámmal Tarnalelesz Heves megye legnagyobb cigány népességű települése. 18. A négy falu történelmét - ez alatt fó'leg a birtoklás- és gazdaságtörténetét értjük - nagyobbrészt egybehangzó adatokkal megtaláljuk: Dercsényi Dezsö-Voit Pál I—II—III.; Soós Imre 1975 - a falvak lexikális sorrendjében. 19. Kandra Kabos 1886. 461., 489., 505. Érthetetlen, hogy Fedémes annak ellenére, hogy ez időszakban lakott hely volt, kimaradt ezekből a jegyzékekből. i 20. Balássy Feienc-Szederkényi Nándor II. 336., 348. A várbirtokok sajátos rendszerére jellemző, hogy amíg a leleszi népsziget három faluja Sírokhoz, egy időben Egerhez, addig a tőlük nyugatra fekvő Pétervására a borsodi Dédes várához tartozott. 21. Szakoly Ferenc 1969. 134. 22. Merényi Lajos 1897. 302-305. A Heves vármegyében lévő „főhadnagyság -hoz a következő falvak tartoztak, ül. a szöveg ezeket a falvakat említi meg: Szentdomonkos, Kövesd (Erdő-), Szent Eörzsébet (Bükk-), Lelesz (Tárna-), Váraszó, Istenmezeje, Szék (Bükk-), Bátor, Mikófalva, Bekölce, Csehi (Eger-), Fedémes, Bocs (Eger-). 23. Soós Imre 1975. 194.; Kovács Béla 1967. 37. 24. Soós Imre 1975. 446.; Ladányi Miksa 1936. 264-265. 25. Soóslmre 1975. 122. 26. Soós Imre 1975. 463. 27. Várady Gyula 1888. 280-281. 28. Várady Gyula 1888. 281. 29. Az 1426. évi oklevelet idézi Kovács Béla 1967. 37. Az 1577. évi jobbágynévsort közli Maksay Ferenc 1959. 731-732. 30. HML Érs. lt. Cl. I. fasc. GG. 584-e. 31. Uo. fasc. KK. no. 671. 32. HML 1828. évi regnicolaris összeírás. 33. OL Reg. decimarum; Fekete Lajos 1968. 60-61. 34. HML Polg. perek, no. 370. 35. Orosz Ernő 1906. 14. 36. HML 561/1. öi. 1720. év. - A Balázs nemzetségen belül az egyik hadat ma is Gődér hadnak nevezik. 37. Orosz Ernő 1906. 30. A voksoló nemesek között azonban nem itt, hanem Szenterzsébeten írják össze őket: HML 812. öi. 38. Saját gyűjtés, amit megerősít IIa Bálint közlése (Gömör megye, II. 18-19), mely szerint Almágyon már a XVI. század óta törzsökös és ma is kiterjedt család az Agócs. (Paládi Kovács Attila szíves közlése.) 39. OL Kam. Reg. Dec. 1205. De frugum, 1556. 40. Orosz Ernő 1906. 318. 284