Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

26-е. Házasságok az 1896. és 1897. évben E L F D endogámia 52.1 66.6 58.8 külső endogámia 47.9 33.4 77.8 35.3 exogámia - - 22.2 5.9 A leleszi falucsoport egységét és összetartozását tovább erősíti a házasságkötési szokások rendje, amit 133 év során vizsgáltunk meg. Ez idő alatt nagyfokú endogámiával találkozhattunk, ami területileg három övezetre oszlik. A legnagyobb mértékű a belső, falun belüli házasodás, amit hasonló intenzitással követ a négy falu között kialakult összeházasodási gyakorlat és végül ide tartozik az exogám házasságok közeli, a közvetlen szomszédságban kötött csoportja. Ez utóbbi csoport már az exogám házasságok adatai között kapott helyet, külön kimutatásuk nincs, de megállapítható, hogy a távolabbi házasságkötések száma igen alacsony. Vizsgálataink így arra az eredményre vezetnek, hogy a leleszi falucsoport valóban összetartozó népi egység, aminek alapvető tényezői a folyamatos egy helyben lakás, a belső családi migráció és a többszörös körzetben meghatározható endogámia. Tanulmányunk azt a kérdést is felveti, hogy a leleszi falucsoport mennyiben •társadalmi és kulturális egység, azaz mennyiben felel meg a néprajzi alcsoport ismérveinek. A válasz első részét egy másik, Baranya megyében végzett, de a mienkhez hasonló célzatú tanulmány eredményeiből vesszük, mely szerint az endogámia 282