Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

részeken. Ebben a korban a had összetartó ereje a közös származás és bizonyos anyagi érdekeltség, de társadalmilag és gazdaságilag alacsony szinten. Példa erre Leleszen 1858-ban a Kovács nemzetség három hadának esete. A Piszkos, Csorba és Galvány hadak — melyek összetétele 10 család — összesen 2/27 házhelyet mondhatnak magukénak,

104 ez volt megélhetésük teljes materiális alapja. A telekkönyvben következetesen „had" a •minősítésük. 24. kép. Tarnalelesz, egy Kovács had udvara, 1858. év. Osztatlan udvar, jelentősebb gazdasági épület nélkül III. Etnikai egység, társadalmi megosztottság A leleszi falucsoport kialakulásának és történetének eddig ismertetett folyamata, a benne rejlő adatok és mozzanatok alkalmat adnak a kulturális, társadalmi integrálódás és differenciálódás egyes jeleinek kiemelésére és némi következtetések megfogalmazására. Amint láttuk, a népsziget összetevői és határai a történelem folyamán nem voltak azonosak, a jelenkori négyes faluegyütteshez még három település csatlakozott: Pósváralja, Bolya és Buja. A valószínűleg 1552-ben bekövetkezett török dúlás elpusztította ugyan a három falut, de örökségükkel, hatásukkal számolnunk kell, így akkor is, ha a népszigetnek és összetevőinek történelmi kontinuitását és a társadalmi mobilitást vesszük vizsgálat alá. A négy falu lakosságának nagyobb része a XVI. század óta folyamatosan lakik ezen a területen, amint erről dolgozatunk első felében már szóltunk. Tarnaleleszen hat család, Bükkszenterzsébeten négy család, Szentdomonkoson négy család a XVI. század közepétől lakosa a maga falujának. Fedémes mai lakosságának elődei valamivel később, 1577-ben mutathatók csak ki azért, mert a régi lakosok az 1552. évi, vagy későbbi török pusztításnak estek áldozatul, ezért a falu újjátelepült. Meg kell említenünk, hogy a XVI. század óta folyamatosan itt lakó családok a falucsoport teljes lakosságának nagyobb részét képezik, becslésünk szerint mintegy 80%-át. A folytonosság még nagyobb arányú lenne akkor, ha a jobbágy lakosság egy hányada a köznemesekkel vívott gazdasági küzdelem eredményeként nem kényszerült volna szülőföldjét elhagyni. 18 Az egri múzeum évkönyve 273