Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

udvarainak ad helyet, de itt vannak a „kivételesek" is, a templom, a lelkészi lak és kert, a kántor, harangozó háza. A keleti rész déli oldalán folytatódik a nemesi udvarok sora, de az Utassy, Zay és Szilák hadak mellett itt vannak a leleszi Kovács nemzetség telkei is. Az északi oldalon és a Tárnára vezető köztől keletre általában majorsági és úrbéri telkek vannak, de ezeken gyakran nem jobbágyok, hanem taksát fizető, vagy majorsági zsellérként foglalkoztatott, vagyontalan kisnemesek ülnek. 1848-ban az úrbéri, vagy majorsági telket művelők és a házas zsellérek mintegy fele (65:30) kisnemes volt, de a legrosszabb körülmények között élő 39 házas zsellérből 24 a Ködmön és az Ortó nemzetségek tagjaiból került ki. Mind a Ködmön, mind az Ortó nemzetség telkeinek nagyobb részét ezért itt találjuk az „uri" birtokosok falurészén.

9 8 Ebben az időben a Ködmön nemzetség 16 családra oszlik, melyben (a fent idézett 1845. évi összeírás szerint) 29 szavazattal rendelkező férfi volt. Ezek a családok részben külön-külön, részben együtt laktak, pl. a 96. számú telken 5 család és egy vő, a 4. és a 95. számú udvaron3—3 család. A másik, saját birtokkal nem rendelkező nemesi had, az Ortó családjainak száma 8, melyekben 19 vokssal rendelkező férfi volt. Az Ortók öt családja együtt, a 86. számú telken él, a többiek egyenként laknak. A legnépesebb és a legnagyobb birtokkal rendelkező nemesi nemzetség Szenterzsébeten az Utassy. 1866-ban 38 családot mutat ki a telekkönyv, melyeknek zöme az 16. kép. Bükkszenterzsébet, az Ortó had udvara, 1969. év, 13 lakással. 1940. körül a telken 21 család élt 17. kép. Bükkszenterzsébet, a „Zay had" nevű udvar, 1969. év, 6 lakással és egy csűrrel. 1940. körül 15 lakás volt a telken osztatlanul, út nélkül