Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól
tanyája az Eperjes, juhásztanya egy hodállyal, de még ez is csak nyári szállás volt. A Zay bitó had juhásztanyája viszont már állandósult forma, megközelíti az uradalmi tanya, major modelljét, mert 2—3 juhász, mint kommenciós cseléd, állandóan ott lakott családjával együtt. Paládi Kovács Attila jegyezte le azt a szenterzsébeti hagyományt, mely szerint, „amikor megszállták a vidéket, valamennyi családnak volt a Hasássza nevű határrészben juhakolja. A csoportos szálláson az egyes családok juhász családtagja egész évben kint lakott. . . Ezeken a csoportos szállásokon az egyes hadaknak külön volt rakodójuk, de egymás szomszédságában. " 94 " a A nemesi nemzetségek egykori közös birtoklásának korát idéző állapotot valószínűleg a tagosítás után követhette a Meleg és a Bitó had tanyaépítése, mely tanyák lényegesen különböztek a leleszi Bolya szállástól. Tálasi István kategóriáit használva, Bolya a pajtás-, vagy csűröskert, a szenterzsébeti hadak tanyái pedig az akloskert fogalomkörébe esnek. 9 5 A megosztott, kettős telekforma használata kihatott a település beltelek rendszerére és főként az egyes udvarok beépítettségére. Leleszen azoknak a gazdáknak és nemzetségeknek udvaráról hiányzott a hodály, kevesebb, kisebb volt az istálló, akiknek birtokuk volt Bolyán, kertrészük a Szálláson. A többi három falu udvarformái - gazdasági épületeiket tekintve — alig tértek el egymástól, jellemző volt ezeken az udvar végén keresztbe épített hatalmas csűr. A cséplő csűrök elhelyezkedésének szinte geometrikus rendjét a legtisztábban Szentdomonkoson figyelhetjük meg, de valószínűleg csak azért, mert egyedül innen maradt ránk egy, az épületeket is feltüntető belterülettérkép (11. sz. kép). E fontos dokumentum további elemzését viszont megnehezíti az, hogy a hozzá tartozó földkönyv és így az értelmező adatok nem hozzáférhetők. A település belső struktúrája Fedémesen és Szentdomonkoson, a két egykori jobbágyfaluban hasonló elrendezési elvekhez igazodik. A keskeny szalagtelkekre épített hosszú házak a nagycsaládszervezet felbomlását és az udvarközösségek kialakulását jelzik. 12. kép. A Varga rigó és berta had udvara Szentdomonkoson, 1845. év 263
