Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

10. kép. Fedémes határának térképe (1755-1760). A fekete körrel jelzett területen a falu házai és a téglány alakú szántóterületként ábrázolt Szállás. A hagyományban elérhető legrégebbi időkre utalnak azok az emlékek, amelyek a Szállást az első telepesek megjelenésével hozzák kapcsolatba. „Nekünk úgy magyarázták, hogy az egész község három családból állt. Akkor kint laktak a Szálláson. Garamok voltak kint, ólak még akkor nem voltak. A hegyoldalba voltak bevágva lakások a három családnak, de a víz hiány miatt jöttek le ide, ahol most van a falu". Még mindig erősek a hagyományból nyert emlékképek a törökökről. „Kegyetlenek voltak a néphez, a csecsemőket a templomajtóra szegezték ki. (A falusiak) bújtak a pincébe, bújtak az erdőbe, mindenfelé." A hagyomány szerint a Szálláson valamikor házak, mások szerint istállók, ólak voltak. Emberemlékezet óta azonban a Szállás csak termőföld, és a legjobb földnek tartják a fedémesi határban. Itt termett csak meg a kukorica, amit kétévenként ültettek, majd a harmadik évben tiszta búza került bele. A Szállás földjeit soha sem ugarolták. A Szállás mellett vannak a Szállás-kertek, amiben most (1956) paprika, káposzta, zöldség és gyümölcsfa (szilva, körte) van.

92 A fedémesi Szállás birtoklására és használatára két levéltári forrásból is következtetni lehet. Az egyik irat egy 1772-ben kelt uradalmi összeírás a jobbágy ok kötelezettségeinek alapját képező ingatlanokról. Ennek egyik rovata a háztól elválasztott szérűskertekre vagy istállókra céloz, s úgy véljük, a Szállás kert együtteséről van itt szó, egy-egy kertben istállóval vagy anélkül. Az összeírás 14 jobbágya közül különálló kertje vagy istállója 11-nek van, de 5 jobbágynál nemcsak 1, hanem 2—3 kertet írtak össze. A külön kertek birtokosai negyed, fél és egész telkes jobbágyok, de zsellér nincs 261