Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

A XVIII. század utolsó harmadában alakulnak ki területünkön г. földesúri majorok. Szentdomonkos határában Tipászó, Szenterzsébet mellett Hosszúverő és Fedémes határában Kutas puszta létéről van tudomásunk.

86 Ha eddig nem alakult volna ki a bolyai szállás, akkor a nagybirtokosok gazdálkodási módszereket racionalizáló törekvéseinek hatására a Kovács nemzetség megtette volna most. Bolya és a földesúri majorok között a különbség egyebek mellett az, hogy Bolyát nem cselédek vagy bérlők dolgozták meg, 3. kép. A leleszi falucsoport, délen a Szállás ábrázolásával. 1785. év hanem a Kovács nemzetség családjai, nagycsaládjai és hadjai. 1785-ből már Bolya ábrázolását is ismerjük, az első katonai térképfelvételen Fedémestől délnyugatra látszik két sor épület „Szálas zu Lelesz gehörig" felirattal. Ugyanezen a felvételen még két szállás ismerhető fel,

8 7 az egyik Bolyától délkeletre Szálas felirattal, ami a Bükkszékhez tartozó pósvári szállással azonosítható; a másik ettől északkeletre „Szálas zu Amnios" aláírással, amiben a hevesaranyosi szállást ismerhetjük fel, melynek emlékét a néphagyomány őrzi. 1876-ban Bolya puszta határa 180 birtokos között oszlott meg és jellemzően a nemzetség család- és birtokpolitikájára, a XVII. század óta csupán 21 kisebb részbirtok került beházasodás útján mások kezére. 159 részbirtok a Kovácsoké volt, nagyobbrészt 1—1 személy nevén, kisebb részben „had"-ak nevén (Kovács anta, timár, csorba, piszkos had). Maga a Szállás (a térképen: Tanya) 30 belteleknek számító kertből áll

88 és a helybeli lakosok szerint minden nemzetségnek jutott 1—1 kert. A nemzetségek a kertrészt osztatlanul használták, mindenki oda épített magának ólat vagy csűrt, ahova akart. A nemesi kiváltságoknak és Bolya osztatlan nemesi birtoklásának emlékét őrzi az a hagyomány, hogy pandúroknak „nem volt rajta hatalma", oda be nem léphettek. A Puszta legnagyobb értékét abban látták, hogy a rajta levő Bolyai berek legelője még a Hortobággyal is vetekedett. Ha csak „járt rajta a jószág, akkor is hízott". 255