Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól
az Ortho had tagjai között 23 szavazatképes férfit írtak össze. 48 Az 1824. évi voksoló nemesek között van még egy kis család, a Petré, amely nem szerepel a megyei genealógiában, de mint jobbágynév, a XVI. sz. derekán három dézsmajegyzékben is előfordul. 49 A XVII. és a XVIII. század során községünk lakossága tehát olyan irányban formálódott, hogy a kisnemesi réteg túlsúlyba került a jobbágyság felett. Említettük, hogy 1696-ban öt XVI. század óta folytonosan itt lakó jobbágycsaládot írtak össze, egy pedig a XVII. században költözött be. 1771-ben e hat család fele (Bakos, Holló, Gál) már nem lakik itt, de újabb 10 családnévvel találkozunk. 1845-ben a jobbágy családok száma tízre apadt le, akik közül hiányzik még egy, a középkortól itt lakó Medve család és több, a XVIII. században beköltözött jobbágy. Ennek a jobbágyi rétegben tapasztalható nagymérvű mobilitásnak az oka a nemes földesurak következetes törekvése arra, hogy saját kezelésű birtokaik javára csökkentsék az úrbéri jobbágytelkek állományát. Plathy földesúr a XVIII. sz. végén 7 üres jobbágytelket sajátított ki nemesi kúriájához, a helybeli kisnemes birtokosok pedig 5 és 1/4 jobbágy telket vontak el saját gyermekeik számára. Soós Imre szerint Szenterzsébet 1770-re kétharmadában nemesi községgé lett, 50 de legalább háromnegyedére azzá vált a jobbágyfelszabadítás idejére, annyira lecsökkent a jobbágyok és házas zsellérek száma: csak 10 házban laktak jobbágyok, 5 házban zsellérek. 5 ' A kisnemesség életviszonyai sem lehettek az úrbéresekénél jobbak, mert pl. 1845-ben négy Ködmön nevű családfő bérelt legfeljebb 1 — 1 telek nagyságú földet és ugyanakkor 35 voksoló nemest tartottak nyilván közöttük. Hasonló körülmények között élhettek a Zay és Utassy nemzetség szegényebb tagjai is. A falucsoport negyedik és napjainkban legjelentősebb tagja, központja Tarnalelesz népességének története Szenterzsébetével mutat fel rokon vonásokat. Mind a kettő köznemesi falu, de Lelesz története annyiban eltérő, hogy a XVII. század folyamán egy középkori faluval, illetve annak határával egyesült, aminek előzménye, körülményei és hatása figyelmet érdemel. Lelesz településtörténetének első írott forrása 12 jobbágynevet tartalmaz, összesen 21 családdal. Közülük 4 család (Kowach, Kakuk, Marton, Vincze) a török hódoltság után is itt él, de más XVI. századi családok is végigélték itt a török hódoltságot (Barla-BalaBolla, Ipacs, Varga, Vég-Weg-Vig-Bégó). Lelesznek ebben az időben nagy határa, vagy üres jobbágytelkei lehettek, mert a szomszédos Szentdomonkosról hét extraneus gazda vesz részt a termelésben, ők aratják le az egész őszi búza háromnegyed részét. 5 2 Szenterzsébethez hasonlóan, Lelesz népességének kialakulását is jelentősen befolyásolta a XVII. század derekán bekövetkezett nemesítés. Az első jobbágy névsorban szereplő családok közül három nyert nemességet a XVII. század első felében. Közöttük legjelentősebb a leleszi Kovács nemzetség, melynek Péter nevű tagja feleségével, fiával és testvérével 1634-ben kap nemeslevelet II. Ferdinánd királytól, majd I. Lipóttól donatiot Leleszre, Bolya és Vermes pusztákra. Orosz Ernő genealógus még egy, Leleszen lakó Kovács nemzetségről tud, akik 1650-ben kaptak armálist. Minthogy a két címer színben és formában szinte azonos, csak a sisakdísz eltérő, 53 valószínű a nemességszerző családok rokonsága vagy azonossága. Egyébként egy harmadik Kovács nemzetség is fellép Lelesz történetében és ezek jobbágyok voltak, nem tartoztak a nemesi nemzetségekhez: az 1720. évi összeírás tartalmaz egy jobbágy Kovácsot, két nemest és két taxalista nemest. 54 Ekkor tehát még nincs nyoma a nemzetség olyan elterebélyesedésének, mint amilyennek száz év múlva tanúi lehetünk. Az 1784. évi nemesi összeírás már 24 férfit tüntet fel, majd 1845-ben a Kovács nemzetség 229 férfi taggal képviselteti magát a választásokon. 55 A nemzetség hatalmára, tekintélyére és kapcsolataira vetnek fényt az 1845-i irat megjegyzései, melyek szerint tagjai között van három táblabíró és egy megyei adószedő. 250