Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól
gébben. 30 Fedémes a XVII. században lakott hely volt és csak az 1687. évi török felszabadító háború miatt vált egy időre néptelenné. Bizonyítja ezt egy 1673. évi okirat is, amelyben egy bizonyos Eördögh Mihály vallja, hogy amióta a törökök „Eghret megh vették", Fedémes nem pusztult el. 31 Az 1828. évi regnicolaris összeírásban felsorolt 38 férfiből 26 viseli az 1577-ben megismert családok nevét, 32 ebből következően a mai lakosság kétharmad része a XVI. századi családok leszármazottja. A másik jobbágyfalu, Szentdomonkos népességének története jóval egyszerűbb, bár itt a fejlődés nem ennyire egyenletes. Szentdomonkos, mint láttuk, egy időben kurialista nemesi falu volt, legalábbis annyira, hogy több nemes lakott itt, amiről Fedémesen nincs adat. Az első jobbágynévsort az 1548. évi királyi dézsmajegyzék tartalmazza, amit az 1550. évi követ. Megállapítható, hogy a falu 1696. évi lakosságából a Csirmaz, Nyerges, Varga család már e két első összeírásban szerepel, a Sike 1556 óta, az Agócs és Sipos a XVII. században telepedett itt meg. Ezek a családok Szentdomonkos lakosságának ma is többségét képviselik, a XVI. századi kontinuitás tehát itt is bizonyított. Eltűntek a falu lakosságából olyan családok mint a Domán, a Gődér, a Holló, a Kristál, a Szabó és a Kovács. 33 Közülük csak egy család (Gődér) sorsáról tudunk, az ő házhelyüket 1638-ban Bikki János földesúr Bálás Gergely és Bálás Máté jobbágyoknak adományozza, akiket pénzkölcsön fejében felszabadított. 34 Valószínű, hogy Gödért a kor jogszokása szerint „kibecsültették" és telkükre a Balások ültek, akik 1699-ben még itt laknak, de 1766-ban már Leleszen találjuk őket. 3 5 Valószínű, hogy telküket Grassalkovich hercegnek adták el, aki 1755-ben vette meg a falut. Szentdomonkoson egy ideig még a Gődér melléknevet is viselték, mert az 1720. évi összeírás Bálás Gergely nemes neve mellett zárójelben a Gődér nevet is szerepelteti. 36 Megjelenik azonban egy új nemes család a faluban, először 1732-ben Bíró István és János, akiknek 1845-ben már tíz férfi leszármazottjuk van, 37 a falu életében azonban jelentős szerepük nincs. Szentdomonkos népességének eredetéről szólva meg kell említenünk azt a hagyományt, mely szerint a lakosság egy része Erdélyből származik. Amint a fent ismertetett összeírások bizonyítják, a lakosság zöme mintegy 400 éve itt kontinuus, a törzsökös családok tehát, mint Erdélyből áttelepültek nem vehetők számításba. Az Agócsokról azt tartja a hagyomány, hogy Almágyról, Gömör megyéből költöztek be, 38 így egyedül a Sipos hadról feltételezhető, hogy az erdélyi földbirtokosok (gróf Teleki, Hunyadi) révén került ide. A falucsoport hosszú időkön keresztül vezető települése, Bükkszenterzsebet népességének története az előbbieknél már nehezebben követhető. A XVI. század dézsmajegyzékei még egységes jobbágylakosságot rögzítenek, de a XVII. században a nemesi kiváltságokat élvező családok fokozatosan túlsúlyba kerülnek. A XVI. századi dézsmajegyzékek jobbágycsaládjaiból 1696-ban itt él a Bakos, Dancza, Gál, Holló és Medve. A XVII. században költözött be a Király család, három család pedig a XVII. század folyamán nemességet nyer. A Zay nemzetség kettős nevű, nemesítésekor alias Gyenge nevet is visel, ami azonos lehet az 1556-ban szereplő Ghenghegy (?) jobbágynévvel. 39 1625-ben II. Ferdinánd Genge Benedek stb. számára adja ki a nemeslevelet, de a nemességszerzők a Zay nevet vették fel, s utódaik is ezt használják, ezért a genealógiában csak a Zay név szerepel. 40 A Zay nemzetség idők folyamán elterebélyesedett, 1824-ben 40 szavazatképes tagját írták össze. 41 A második, jobbágyból nemességre emelkedett nemzetség az Utassy, akik jelen vannak az egész XVI. század folyamán és 1646-ban András és két testvére III. Ferdinándtól nemességet nyer. 42 Az Utassy a legnépesebb nemesi had Szenterzsébeten, közöttük 1824-ben 46 voksoló nemest írtak össze. 43 248
