Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra

Persze nemcsak néprajzi anyagot gyűjtöttem, de minden olyan tárgyat vagy dokumentumot, ami múzeumi értékkel bírt. Egy alkalommal a városháza udvarán egy fal mellett fekvő, jókora téglány alakú kőre figyeltem fel, amibe egy kisebb és egy nagyobb kerek, félgömb alakú mélyedés volt kivésve. Mindkét üreg fenekén oldalirányú, kifelé lejtő lyuk volt s a két lyuk mellett olyan vasszerkezeti maradványok, amelyek jelezték, hogy ezeket a lyukakat kis vasajtóval el lehetett zárni. Hosszas érdeklődés után kitűnt, hogy az érdekes készség valamikor Eger város dézsmaköve volt. Most már jobban megnéztem az érdekes alkotmányt és kitűnt, hogy a lyukak felőli oldalán bevésett szöveg van. Ez a szöveg a mostoha bánásmód miatt sajnos erősen megsérült. A dézsmakőtől nemcsak azt követelték meg, hogy pontosan mérjen és időálló legyen, hanem azt is, hogy nehezen mozdítható legyen, mert a súlya kb. 280 kg lehet. Ettől a lelettől egy méternyire egy másik, jóval kisebb kő feküdt, amin látszott, hogy a megmunkált lapján fekszik. Felfordítottam és kitűnt, hogy Borsod megye jó állapotban levő és szépen megmunkált címere van egy kb. 80x60x25 cm kőlapon kialakítva. Egy idősebb tisztviselő elmondta, hogy ez a címer a patakon túl a Káptalan utca (ma Kossuth Lajos u.) 19. sz. alatti emeletes háznak, a volt Gólya szállodának a tűzfalába volt beépítve jelezve azt, hogy a patakon túli városrész már Borsod megye területén fekszik. Mindkét leletet beszállíttattam a múzeumba és a nevezetes dézsmakő ma is megvan, de a megyehatárt jelző címer a háborús felfordulásban az egykori múzeumépület udvaráról nyomtalanul eltűnt. Sikeres volt a Makiári út 23. szám alatt levő Salamon nevű ócskás udvarán tett szemlém is. Itt egy hordó alakú üst ragadta meg a figyelmem, aminek az oldalából három, csonkarúd alakú fül állt ki. Oldalain azonban hegesztési varratoknak látszó zsinórok húzódtak függőleges és vízszintes irányba is. Ez nagy csalódást keltett bennem, de az edényen levő két sérülés megvizsgálása igazolta, hogy nem sajtolt lemezből hegesztéssel összeállított, hanem egy öntöttvas üstről van szó. Ugyanis az egyik ütés nyomán az edény 3. kép. A Subalyuk és a Büdöspest barlangok modelljei a Természetbarátok központi kiállításán 226