Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra

leszek beosztva és csak neki leszek a munkatársa. Az intézet vállalja a továbbképzésemet egészen az egyetemig. Egyetlen kérésük az, hogy lépjek ki a Természetbarátok Turista Egyesületéből és lépjek át a Magyar Turista Egyesületbe. Szinte elképedt a feleségével együtt, amikor megköszöntem az ajánlatát, de nem fogadtam el. Utólag elgondolkodva az ajánlaton az volt az érzésem, hogy az említett feltételt Kadic toldotta az ajánlathoz. Közben megtudtam, hogy a múzeumot mégsem a Halpiac téri iskolában, hanem a Káptalan — ma Kossuth Lajos - utca 14. szám alatt levő — valamikori Oroszlán szálloda — épületében helyezik el. Ekkor került napirendre az én alkalmaztatásom ügye, ami komoly problémákat vetett fel. Ugyanis én a helyi szakszervezeti mozgalomban és a párt helyi alapszervezetének megalakításában is vezető szerepet játszottam. Erről a városban mindenki tudott és most a klérus embereként ismert polgármester, Trakk Géza az elé a súlyos dilemma elé került, hogy mi módon válhatok én városi alkalmazottá. Számára csak egyféleképpen, ha ti. kilépek a SZDP-ből. Ezt Pálosi közölte velem. Megköszöntem az állást és visszautasítottam. Miután Egerben a mozgalomban kifejtett tevékenységem miatt munkát a lakatos szakmámban már nem kaphattam, közöltem Okos Miklós párttitkárral, hogy Pestre megyek és ott próbálok elhelyezkedni.

7 A Természetbarátok vezetősége közölte a pártközpontban Mónus Illéssel a helyzetet, aki behívott a Népszava szerkesztőségébe. Megbeszélte ügyemet a Központi Bizottság néhány tagjával és a következőket tanácsolta: „Kérjek Okos titkártól egy nyilatkozatot a polgármester számára, hogy kilépett a pártból. Okost informáljuk, hogy milyen célunk van magával. A maga feladata az lesz, hogy tanuljon, képezze magát. Ha könyvre vagy egyébre szüksége lesz, csak írjon nekem. Ha már ott tart, hogy előadásokat tud tartani az ősemberről, életmódjáról, kultúrájáról, értesítsen. Ha ilyen témájú cikket ír, nekünk vannak összeköttetéseink, hogy azok megjelenjenek. Ez lesz a maga feladata." Közben bejött a felesége is és ő is próbált rábeszélni. Nem akartam a füleimnek hinni és nem vállaltam a feladatot. — „Nézze — mondta Mónus rábeszélően — nekünk ezen a fontos vonalon nincs egyetlen káderünk se. A téma viszont fontos, mert ellensúlyozza a bibliai teremtéstörténet meséjét. A párttagsági könyvét akkor kapja vissza érintetlenül, amikor akarja." így már, ha nehezen is, de vállaltam a feladatot.

8 Az új helyiségbe való átköltözés után nagy kedvvel kezdtem gyarapítani a múzeum gyűjteményét. Ekkoriban 1933. december 1-én jelent meg az Eger с lapban egy cikk: Készül az egri városi múzeum. A cikkből idézek néhány sort: „A »magyar Athén« városi jellegű kulturális intézményei rendkívüli hiányosak, sőt némely viszonylatban teljesen hiányzanak Egyenlőre három fogyatékosságot említünk meg: egy zeneiskola, egy megfelelő, rendezett, közkönyvtár és egy múzeum hiányát. A művelődésnek olyan tényezői ezek, amelyek nélkül lehetetlen kulturéletet élni. ... A városi múzeumot a Káptalan utcai régi polgári iskola helyiségeiben rendezik be és már hetek óta folyik az épület átalakítása, természetesen szolid keretek között." Elsősorban a már eltűnőben levő egri népviselet anyagát és egyéb használati tárgyainak a begyűjtését szorgalmaztam. Az egri földműves nép az első világháborút megelőző időkben nagyon szegényes körülmények között élt. Az olyan szőlőmunkás, aki napszámból és részesaratásból élt, jó ha egy rend ünnepi ruhával és egy pár csizmával rendelkezett. De voltak sokan, akiknek csak egyetlen valamirevaló ruhájuk volt. Nos, ennek a nadrágját késő ősszel vagy télen hétköznap kifordítva, vasár- és ünnepnapon a rendes színével viselte. Hétköznap télen az ócska csizmaszárból való saját készítésű, kerek orrú bocskort viseltek, mert a jó állapotban levő csizma, mint megbecsült kincs, a mestergerendára akasztva lógott. A hétköznapi munkaruha kabátjának eredeti anyaga a rávarrott rengeteg folt miatt alig volt felismerhető. Egyébként a férfiak nyáron gatyát viseltek és mind a nők mind a férfiak a hidegek beálltáig mezítláb jártak még az igen durva 223