Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

kolostor egyházi tulajdonban maradt része de iure és de facto az alsóvárosi plébánia fennhatósága alá jutott. 1950/195l-ben a tantermek és cellák kiürültek, a különféle gyűjtemények és a levéltár szobái hónapokon át nyitva-tárva voltak. Mivel a városi tanács 1951. szeptemberében hivatalosan is beleegyezett abba, hogy hat különféle intézmény és szervezet beköltözzön az épület államosított részébe, a múzeumi és egyéb gyűjteménynek új helyet kellett keresni. Tekintettel arra, hogy ilyen célokra alkalmas hely nem volt, az új kiutalásban részesült szerveknek viszont rendkívül nagy szükségük volt a mielőbbi beköltözésre, a tanács Egerben és Budapesten érdeklődött a gyöngyösi ferences gyűjtemény átszállításával kapcsolatban. De helyet így sem talált. Közben, máig is tisztázatlan körülmények között a múzeumi gyűjteményt teljesen, a levéltári anyagot csak részben széthordták, zúzdába vitték. A megmaradt levéltári anyag jelentős részének Soós Imre adott helyet az egri állami levéltárban (ma a Heves megyei Levéltár gyöngyösi ferences külön gyűjteményében van), más részének a budapesti ferences levéltár (ma Ferences Könyvtár és Levéltár). A hittudományi főiskola ötezernél több könyvét zúzdába szállították, de néhány kötete, amely a gyors rakodáskor a kolostori könyvállományhoz került, a mai napig megmaradt. Az, hogy a kolostori könyvtár kötetei nem semmisültek meg, Bán Imre gimnáziumi tanárnak köszönhető, aki a teljes állományt biztonságba helyezte. Kapcsolatba lépett az Országos Könyvtári Központtal, ahonnan ígéretet kapott a könyvtár azonnali védelem alá helyezésére. A központ Bánt könyvtárosnak javasolta, s munkája ellátásához megszerezte a Közoktatásügyi Minisztérium jóváhagyását főállása órakedvezményéhez is.

80 Miután a városi tanács látta az ügy kellő felkarolását, még 1951. októberében hozzálátott a könyvtár különféle berendezésének előteremtéséhez és a korábbiak összegyűjtéséhez. Bán óriási erőfeszítéssel nekikezdett a könyvállomány rekonstruálásához és az új leltár elkészítéséhez. Az előzővel összevetett leltár szerint nem érte el az elkallódott kötetek száma az ezret. Ellenben sajnálattal állapította meg, hogy több értékes könyv is hiányzik. Pl. a híres J. Fust- vagy Fustus-féle Biblia (1462. évi). 1951. november 1-én a volt ferences kolostorkönyvtár új nevet kapott: Könyvtörténeti Könyvtár. Felügyeleti szerve mindent elkövetett, hogy ne váljon közkönyvtárrá — olvasó és kölcsönző könyvtárrá —, hiszen akkor a példányok tönkremennek. Egyelőre a látogatók elől zárva maradt, hogy az átrendezés zavartalanul folyhasson. Új otthonául Gyöngyös város Tanácsa V. B. a volt kis városházát vagy fiók városházát (korábban jezsuita, majd ferences gimnázium, 1959 óta zeneiskola) jelölte ki. A könyvtár vezetője, Bán Imre az épület földszinti termeinek kulcsait november 7-én vette át. Itt 1958/1959-ig kapott helyet a könyvgyűjtemény.

81 Bán már december 1-én felterjesztette a központnak az 1952. évre szóló munkatervét, amely egyúttal 1956. végéig jelölte meg a teljes feldolgozás idejét. A gyöngyösi Könyvtörténeti Könyvtár 1952. december 31-ig még azokat a töredékgyűjteményeket is befogadta, amelyek más helységek szintén megszüntetett ferences kolostorainak nagyrészt zúzdába küldött könyvtáraiból megmaradtak. így került át néhány könyv az egri, hatvani, jászberényi stb. rendházból, továbbá 15 egyéb egyházi, 10 világi intézmény és 12 magánkönyvtári gyűjteményből. (Pl. Guba Pál, Réz Marián és Schrotty Pál helybeli ferences néhány könyve. Megmaradt az 1922. évben Gyöngyöshöz kapcsolt Gyöngyöspüspöki község 1250 kötetes könyvtárának 3 kötete is.) Az idekerült könyvsorozatok legértékesebbje Claude Fleury: História ecclesiastica с egyháztörténeti művének 50 kötete (Augustae Vindelicorum, 1768—1799). A szép, barna bőrkötésű könyvgerinceken a Conv. Szécs. Ord. Min. 1774. benyomás látható; a szécsényi (Nógrád megye) ferenceseké volt. 14 Az egri múzeum évkönyve 209