Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

Gyöngyösön tartott ferences káptalan megtiltotta, hogy egyik kolostor könyveit a másikba átvigyék, e rendház továbbra is biztos menedéket nyújtott az állandóan ide menekített kiadványoknak.

31 Korábbi időben megjelent és új kiadású könyvek sokasága került Gyöngyösre — ismét nemcsak egyházi, hanem más egyéb is. Az ekkor érkezett könyvek között még mindig több volt az idegen szerzők külföldön kiadott műve, mint a hazai írók itthon megjelent írása. Az 1600-as évek elején került ide a nagy történész, Antonio Bonfini: Rerum Vngaricarvm decades с. kötete (Wech, — Claudium Marnium, Hanoviae, 1606), valamint Pázmány Péter több könyve, Balásfi Tamás (boszniai püspök): Csepregi Iskola с (Pozsony, 1616), Veresmarti Mihály: Intő és tanító levél с (Pozsony, 1629) műve. Az utóbbit a szerző a gyöngyösi elöljáróságnak és a katolikus egyházközségnek dedikálta.

32 Ások külföldi, érdekes kiadvány közül figyelemreméltó Wilhelm Dilich: Kurtcze Beschreibung . . . Ungarischen Chronica (Cassel) 1609. évi kötete, amely a neves német utazó forrásértékű műve a török hódoltság kori magyar településekről és várakról. Közöl két közép-európai térképet, és a többek között szól Hatvan és Eger 1552. és 1596. évi ostromáról is.

33 Megmaradt Cervantes: Don Quijote с regényének (Madrid) 1668. évi szép, fehér bőrkötésű példánya is. Feltehetően a török ellen itt csatázó, talán éppen spanyol honi vitéz hagyhatta a könyvtárnak.

34 Calepinus 7 nyelvű nagy szótárának egy példánya már 1647-től a rendé volt (Henric Petrina, Bázel, 1575).

35 Ez a későreneszánsz-kötésű, vaknyomással gazdagon díszített, rendkívül szép könyv 1898-ig szolgált szótárul a gyöngyösi ferencesek gimnáziumában. *** 1687. december 17. — Eger felszabadulása — Gyöngyösön is lezárta a török-kort. Véget ért a rendház tagjainak a sok menlevél ellenére is állandó rettegése, sanyargattatása a töröktől és kóbor katonáktól. A rend tagjai 1700-ban elhatározták a régi zárda lebontását és az új felépítését. Az építkezéshez még abban az évben hozzá is láttak. Az épületrész keleti szárnyát újjáemelték, amelynek költségeit adakozásból teremtették elő. A munkálatokat 1703-ban a kuruc küzdelmek indulása miatt abba kellett hagyni.

36 A ferencesek szeretettel fogadták II. Rákóczi Ferencet, a Habsburg-ellenes nemzeti harc vezetőjét, aki egyben a város földesura volt. Olvasták, és sokáig őrizték később elpusztult levéltári részlegükben Recrudescunt kezdetű, a szabadságharcra felhívó kiáltványát. Rákóczi 1706. szeptember 13-i parancsával védelmébe vette a „gyöngyösi klastromban levő páterink és híveink"-et.

3 7 A könyvtár szintén menedéket kapott, sőt a török kitakarodása utáni fellendülésnek első jelentős évei a kuruc harcok idején is folytatódtak. Zömében ekkortól kerültek ide Pozsony, Nagyszombat, Kassa és Bécs nyomdáiból az egyre szebb kiállítású könyvek. A kurucokkal együttérző rendtagok nagy tette volt, hogy 1709. október elején itt adtak örök sírhelyet Vak Bottyán János tábornoknak. A könyvgyűjtést és könyvtárlátogatást az iszonyú méretű pestisjárvány akasztotta meg 1709/1710-ben. (A rend 19 tagja lett a járvány áldozata.) A vész elmúltával ismét új rendtagok érkeztek. Az újak között lehetett az a ferences is, aki magával hozta, és a könyvtárra hagyományozta az 1710-ben Bártfán nyomtatott kalendáriumot (kuruc naptárt).

38 171 l-ben északi szárnyának építésével folytatták a kolostor bővítését. A negyedik, déli szárny 1730-ban készült. Az épületegyüttes ma is impozáns megjelenése elárulja, Magyarország legnagyobb ferences zárdáját építették fel.

39 A könyvtárban ma is meglevő 1733-ban nyomtatott ferences térkép a hazai rendházak között tekintélyes kolostornak 199