Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.

Ugyanebben a borítékban találtuk a kötet Gárdonyi József által kézzel írt címlap szövegét. Ez csaknem teljesen azonos a korábban bemutatott, Gárdonyi Géza kezétől származóval, de már rajta található néhány lényeges további részlet: „ . . . Első eresztés. Nyomtattak ebbe a zesztendőbe. Dick Manó könyves bóttyába kapkodható mög mindön könyves botba." Az előbbi szöveg tartalmazza a kiadás pontos keltét, ez pedig elárulja a kiadó vállalatot. Azon a borítékon, amelyben a levonatot megtaláltuk, Gárdonyi József kezeírásával ez a szöveg olvasható: „Göre. No még öggyet és Vakarts. I. kiadás. Levonat." Ugyanazon a további szöveg grafitceruzával ugyanazon a helyen: „Dick Manó cégnek Erzsébet krt." Végül e kötet anyagából előkerült még a Gárdonyi-hagyatékból 1—94-ig számozva az egyes esetekhez tartozó illusztrációk nyomdai levonata. Háromon olvasható a rajzoló Mühlbeck Károly szignója, de feltételezhetjük, hogy az első címlapvázlaton található atyai utasításnak megfelelően a többit is ő rajzolta. A 15. kép levonatára ezt írta Gárdonyi József: „Borítékra is ez a kép jón." /'. További Göre-cédulák folyóírással Az alábbiakban bemutatunk még néhány cédulát. Gárdonyi hagyatékából kerültek elő, nem azonosíthatók az egyes Göre-kötetekkel, de a tárgykörre vonatkozók és igen alkalmasak e téma fontosságának, Gárdonyi Géza életében betöltött szerepének helyesebb megismertetésére. E cédulák közül három vegyes tartalmú, néhány Göre-drámákra vonatkozik, egy összesített Göre-kiadás tervére utal, egy pedig a Göre-nóták külön kiadásának tervét igazolja. A vegyes tartalmú cédulák közül az első, a 74.91.1.a. ltsz. alatt kezelt, leginkább a Göre Gábor bíró úr könyve című kötet anyagába illene. Szövege: >y

A járási sorozóbizottság Lepénd község népfelkelőit sorozza. Az asztal végén ott ül Göre Gábor bíró úr is két esküttjével, hogy a személyazonosságokat megállapítsa. " A második cédula nyilvántartási száma 74.91.l.h. Lehetséges, hogy ez nem közvetlen Göre-anyag, mert Gárdonyi a népi hiedelmeket is gyűjtötte, de helyesírása következtében korán a Göre-cédulák közé került és azokkal vettük leltárba 1974-ben. A cédula szövege: „A hideglelés ellen élő fát (kell) megrázni és tüle elszaladni. Vagypedig valamely kutbul, forrásbul inni és hogy abbul többé nem iszik, megfogadni. Az EJ. és b." Az utolsó mondat rövidítései bizonyára a helyet jelzik, ahová az író e hiedelem leírását be akarta iktatni. A harmadik, általunk vegyes tartalmúnak mondott, 74.93.1.a—f. leltári számú cédula valójában hat kis lap, egyenként 15—16 tintával írott sorral. Az összefüggő szöveg figyelmet érdemel: „Most mán hogy kisgazda is lőhet ország gyűlési követ, mondok magamba ez éppen Neköm való vóna. - Mögbeszélem az ügyet Durbints sógorral, hát ő is javajja, hogy aszondi állitunk hejöttes birót ö. m. af. migkenda zország gyűlésén forgati a zeszit. Lögyön ott okos embör is ö. m. af. - Még egykitsit gondókodok, még öggyet hajtok rá az tsutorámbul, oszt mönök az pelébános urhon, lássuk mit mond rá a pap? Hát lám még aszondi, hogy nem lyó gondolat ez, nem Kendnek való Biró uram. - Mér ne vóna a Neköm való? - Azér aszondi mer Kend műveletlen embör. - Én-e? mondok. Ezt se monta még sönki. - iskolákat se végzött Kend. Sömmit se tud. Hogy állhatna mög ott a tanult embörök között? - Hát mondok mögengeggyön pelébános uram, de Én mindig mögállok akármijen embörök között is. Iskolát is végeztem, tűnni mög mindig tudok annyit amennyi neköm ölég. - De tsak kitsinlött tovább. - Kendojan műveletlen, hogy nem is kébzeli, még tsak egy könyvet se olvasott el soha. - Én-e? - Hát mi könyvet olvasott? — Mi könyvet? A magam könyvejit is, mög két szakajtó kosárra való mindönfé12 Az egri múzeum évkönyve 177