Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

Ez volt a magyarázata, hogy a mezőgazdaságban is sürgető igényként merült fel az összefogás, a szövetkezés szándéka. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét 1891-ben elsősorban a nagy- és középbirtokosok számára hozzák létre azzal a céllal, hogy részükre a mezőgazdasági termékértékesítésben, mezőgazdasági termeléshez szükséges árubeszerzésben segítséget nyújtsanak. Az 1898-ban, majd 1907-ben jóváhagyott alapszabályuk szerint e szövetkezet célja a megye nagybirtokosainak védelme, a szövetkezésen keresztül a tőkekoncentráció biztosítása és ezúton korszerűbb, a fejlettebb európai tőkés mezőgazdasági termelési technikai színvonal elérésének elősegítése.

22 Heves megyei áruforgalmára és tagjainak összetételére ad tájékoztatást az 1893-1896. évi adatok összevetése:

23 Tagjainak száma 1893-ban 16, 1894-ben 15, 1896-ban 17 fő, a közöttük olyan illusztris személyiségek vannak mint Károlyi Gyula gróf kompolti és parádi földbirtokos, Keglevich Gyula pétervásári, Deutsch Ignácz és fia hatvani, Brenner Sándor hevesi, Töttösi Sándor kompolti, Malatinszky György atkári, Fáy József ecsédi, Beretvás Endre karácsondi, Biró Lajos gyöngyöshalászi, Isaak István nagyrédei, Jusztusz Gusztáv tiszafüredi, Koppé Géza hatvani nagybirtokosok.

24 A Heves megyei tagok száma tehát a Mezőgazdák Szövetkezetének megalakulása első időszakában alig változott. Ezzel szemben lassan bár, de állandóan nő a Heves megyei tagokkal lebonyolított áruforgalom összege. 1893-ban 39 253 59 forint, míg 1896-ban már 46 619,58 frt. Heves megye szempontjából különösen jelentős a szőlészeti és a borászati osztály működése. Rajtuk keresztül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete fontos szerepet játszik a mátra—bükki borok felvásárlásában és értékesítésében. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete mint központ, mindenekelőtt a nagybirtok érdekvédelmére alakult, ilyenformán gazdasági haszna csak a nagybirtok szemszögéből van. Viszont a munkáspártok, a parasztpárt és a kisbirtokosok részéről működése állandó kritika tárgyát képezi. Ennél a szövetkezetnél nagyobb szerepe van a gabona, bor és tejértékesítő szövetkezetek megalakulásának és működésének. A mezőgazdasági tőkés fejlődés során éppen az újratermelésre fordítható profit egyik alapvető kritériumává lett a megtermelt mezőgazdasági termékek minél magasabb áron való értékesítése. Ehhez pedig tapasztalatra, a kereskedelem és az értékesítés terén jártas apparátusra és szervezetre volt szükség. A XIX. század második felében számos kísérlet történik értékesítő szövetkezetek létrehozására. Heves megyében az értékesítő szövetkezetek, mint az OKH tagszövetkezetei a hitelszövetkezeteken keresztül, azok szekciójaként alakultak meg. Az értékesítés a megye mezőgazdaságának két fő terményéből történt, elsősorban a gabonából és a borból. Gabonaértékesítésre hozták létre az ún. magtárszövetkezetet. Ilyen alakult meg Tófalun, de ez a szövetkezeti forma nem tudott elterjedni. Annál eredményesebb volt viszont a borszövetkezetek megalakulása és azok gazdálkodása. Miután a szőlőtermelés két nagy természetes központja Eger és Gyöngyös, a borszövetkezetek is e két városban jönnek létre túlnyomórészt a fíloxéravész után a szőlő- és bortermelés újjászervezésének időszakában. Az Egri Borászati Szövetkezet 1880-ban kezdte meg működését, de gazdasági megerősödése az 1900-as évekre esik. Gyöngyösön viszont 1901-ben alakult meg az OKH tagjaként bejegyzett Gyöngyösvisontai Bortermelők Szövetkezete. 1903-ban már 5385,41 korona nyeresége van, míg 1912-ben 103 330,40 korona. E szövetkezet jelentős központi pincészetet tartott fenn Gyöngyösön, ennek tárolási mennyiségét a kezdeti 3000hl-ről 1914-ben már 40 000 hl-re emelték. Jellemző egyébként tárolási kapacitására, hogy ekkor a nagyobb gyöngyösi pincék befogadóképessége mindössze 5000 hl volt.

2 s Tagjainak száma az I. világháború kitöréséig, tehát 1914-ig 53-ról 400 főre szaporodott, tartalékalapja megsokszorozódott. Ennek ellenére a Gyöngyösvisontai Bortermelők Szövetkezete nem elégedett meg a gyöngyösi és a megyei értékesítési lehetőségek kihasználásával. Vezérképviseletet állított fel Budapesten, majd piaci kapcsolatait bővítve Bécsben szintén vezérképvi154