Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)
15. Az adatokat a szerző az egri és a hatvani múzeum legújabbkori gyűjteményében őrzött internacionalista visszaemlékezésekből, gyűjtésekből, s az internacionalistákkal foglalkozó történeti irodalomból gyűjtötte ki. 16. Friedrich Sándorné 1959. 198. 17. DIV. LUK. TA. 9-97. 12-13. 18. 1912. május 23-án nagy munkástüntetés volt Budapesten. Előzménye, hogy a Tisza István vezette kormány az ellenzéki képviselők obstrukciójára terrorista módszerekkel válaszolt. Tiltakozásul az MSZDP másnapra fővárosi általános sztrájkot hirdetett, s e napon 100 ezer fővárosi és környékbeli munkás vonult fel az utcákon, majd összeütközött a rátámadó fegyveres karhatalommal: a munkások közül 6 halálos áldozat volt és több száz sebesült. A munkások az első órákban csak az általános választójogot követelték és a kormány távozását, később azonban a kapitalista rendszer megdöntésének jelszavai is felhangzottak. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ugyan felhívta a munkásokat a tüntetés befejezésére, de azok csak a késői órákban hagyták el az utcákat. Május 24-25-én a fővárosi mozgalmak hatására 30 vidéki városban is sor került a tüntetésre. Nagy Dezső 1975. 150. Egerben 24 órás munkástüntetés volt május 24-25-én. S. Vincze-BarnaVértes 1979. 390. 19. Sztrájktanya: az a hely, ahol a sztrájk idején a munkások állandóan tartózkodtak. Ez lehetett a munkásotthonban, vendéglőben, utcán. A sztrájktanyán nemegyszer a vezetők agitációs vagy ismeretterjesztő előadásokat is tartottak, hogy a munkabeszüntetés idején a sztrájkoló munkások haszonnal tölthessék el az időt. 20. DIV. LUK. TA. 9-79. 16-17., Friedrich Sándorné 1959. 198. 21. Weisz Richárd (1897-1945) birkózó, a magyar birkózás első olimpiai bajnoka. 1908-ban Londonban kötöttfogású nehézsúlyú bajnokságban szerzett győzelmet. Kenyeres Ágnes 1969. 1034-1035. 22. DIV. LUK. TA. 9-79.19. 23. DIV. LUK. TA. 20-21. 24. Friedrich Sándorné 1959. 198. 25. DIV. LUK. TA. 9-79. 29-30. 26. DIV. LUK. TA. 9-79. 35-40. 27. Fehér cipó, zsemlyeszerű péksütemény. - Hadrovics-Gáldi 1977. I. 112. 28. DIV. LUK. TA. 9-79. 40-42. - Issim a hasonló nevű folyó partján települt város, 240 km-re Omszktól, a Szverdlovszk-Tyumen-Issim-Omszk vasútvonal mellett fekszik. 29. Orosz font : a pud 1/40 része = 0,4095 kg. Schack Béla 1929-31. II. 123. 30. DIV. LUK. TA. 9-79. 42-45. 31. DIV. LUK. TA. 9-79. 42-45. 32. Friedrich Sándorné 1959. 198. 33. A régi Petrograd az új nevet 1922-től viseli. Kiss Lajos 1978. 377. 34. DIV. LUK. TA. 9-79. 42-45. 35. Friedrich Sándorné 1959. 198. 36. 1917-ben egy jelentés folytán az egész világ értesült a murmanszki vasútépítésen résztvevő 80 000 hadifogoly szörnyű sorsáról, ahol 70 000-en betegedtek meg. A német kormány tiltakozott és ellenrendszabályokat foganatosított, de a magyar hadifoglyokkal senki sem törődött. - Györkéi-Józsa 1957. 18-19. 37. Szó szerint fonott cipót sütő pék, sajnos a szó gúnyos jelentését nem ismerjük. Hadrovics-Gáldi 1977.11.499. 38. Kozák fegyver, fanyélre erősített bőrszíjak végén ólomgömbökkel. 39. DIV. LUK. TA. 9-79. 50-51. 40. DIV. LUK. TA. 52-53., Friedrich Sándorné 1959. 199. 41. DIV. LUK. TA. 9-79. 53. 42. Friedrich Sándorné 1959. 199., Kiss Lajos 1957. 211. 43. DIV. LUK. TA. 9-79. 54-55. 44. A junkerok tiszti iskolások voltak, kiknek soraiból, a polgárháború éveiben, ellenforradalmi tiszti különítmények alakultak. DIV. LUK. TA. 9-79. 56-57., Dancza János 1969. 326. 45. Szántó Zsuzsa 1964. 199. 46. Györkéi-Józsa 1957. 21-22. 47. DIV. LUK. TA. 9-79. 58-59. 48. Györkei-Józsa 1957. 22. 49. DIV. LUK. TD. 63.88.1.116. 50. Tuza István 1977. 28. 139
