Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

tették fedezékekkel az állomás környékét. Szükség is volt rá, mivel 6 km-re állomáshelyükről Dutov atamán kozákjai támadásra készülve várták a kedvező pillanatot. Elfogták az ellenség kémjét, kivallatták s támadást indítottak. Mivel nem egyeztették össze a frontparancsnoksággal, Popov frontparancsnok-helyettes alapos fejmosásban részesítette őket a sikertelenségért. Az ütközetben csupán némi élelmet szereztek. Egy nap múlva Dutovék támadták meg a vörösöket, akik visszavonulásban voltak Buzuluk irányába. E visszavonulás mintegy 3 hétig tartott. Két tűz között, állandó harcban haladtak — az utóvédet a cseh légionisták támadták, az előőrsöket a kozák csapatok szorongatták. Buzuluknál (város Kujbisev és Orenburg között, 173 km-re Kujbisevtől) megfeneklett a visszavonulás, 2 napos harc kezdődött. A Varga-ezred katonái előbb súlyos vereséget mértek a cseh légionistákra, majd röviddel ezután Jajcan falu (Orenburgtól 210 km-re) mellett Dutov kozákcsapatát verték teljesen szét. Ajajcani ütközetben az ezredből 28 magyar internacionalista elesett, 73 megsebesült.

86 A 24. hadosztály Csapajev parancsnoksága alatt az egész front harcának kimenetele szempontjából jelentős taktikai sikereket ért el. A hadosztályban több mint 2000 magyar is harcolt Varga Gyula vezetésével. 1919. április 28-tól a Buzuluk körzetéből támadó Csapajev hadosztálynak döntő szerepe volt a frontszakaszon, egészen június 9-ig, Ufa elfoglalásáig.

87 Ajajcani ütközet után Kiss Lajost felsőbb parancsra, a Varga-ezredtől különválasztva, Aktyubinszkbe irányították, majd Omszkba mentek, Kasirin vöröskatonáit kellett felmenteni.

88 A Kasirint körülzáró gyűrűt 14 páncélkocsi és 15 teherautó matróz segítette széttörni. Kasirin adjutánsa (törzsfőnöke) a magyar Nagy István volt. Kiss Lajosék biztosították utóvédként az utat Aktyubinszkig.

89 1919 január—februárjában Aktyubinszkből vasúton továbbirányították Kiss Lajost is Taskentbe, ui. a Turkesztáni Front politikai osztálya beiskolázta a különleges operatív csoportba.

90 Taskentbe röviddel az ellenforradalmi lázadás leverése után érkeztek meg. 1919. január 19-én reggel Oszipov cári ezredes vezetésével az ellenforradalmárok elfoglalták a város főbb stratégiai pontjait és a szovjetek helyi vezetőit lemészárolták. Az ellenséges érzelmű hadifogoly tisztek támogatták a felkelést. A vár azonban a magyar őrség kezében maradt. A rend január 21-én állt helyre, s az ellenforradalmárok elmenekültek.

9 ! Kiss Lajos a taskenti politikai iskolán összetalálkozott Czokorlics Péróval, és iskolatársa volt Fazekas Lajos magyar internacionalista komisszár, aki korábban Kokándon szolgált.

92 A taskenti politikai iskolát 1919 év elején állították fel, s a tanfolyamon sok magyar vett részt.

93 Érdekes körülmény az, hogy 1919 tavaszán Iványi János magyar internacionalista pártszervező kezdeményezésére és részben vezetése alatt alakultak meg a turkesztáni hadsereg politikai biztosainak és instruktorainak első iskolái.

94 1919 tavaszán, a taskenti politikai iskola elvégzése után újra a frontra került Csardzsounál.

95 E helyen az internacionalista csapatokat újból átszervezték. Míg a Vörös Hadsereg átszervezése folyt, Kolcsak szétvert serege szintén rendezte sorait és Turkesztán felé kívánta a kitörést megkísérelni. A tervük nem sikerült, ui. a Vörös Hadsereg Cselkarnál (város Aktyubinszktól 367 km-re a vasút mentén) súlyos vereséget mért az ellenforradalmárokra, igen sok foglyot ejtett és jelentős hadizsákmányt szerzett.

96 Majd később a Vörös Hadsereg parancsnoksága kidolgozott terve alapján támadást indítottak a fehérek intervenciós csapatai ellen. Azok fő hadereje Bajram-Aliban (város Csardzsou és Ashabad között, 214 km-re az előbbitől) tartózkodott. Nehéz terepen, homoksivatagban kellett harcolniuk.

9 7 A Bajram-Alinál történtekre így emlékszik: 9 Az egri múzeum évkönyve 129