Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe

Sorban megemlíti Balogh főhadnagy e térképen jelzett (a Zinzendorfén nem szereplő), a várból kivezető föld alatti utakat a Sánc- (V), a Szarvas-laktanya (X), a gőzmalom (A) felé. Továbbá említi a „roppant boltozatú széles és magas üregeket (IX) ... melyeknél leggyakoribb az észak-déli irány .. .; „ezek folytatásából rögtönözteté Pyrker a kápolnát"

56 — írja. Megírja, hogy 1879 tavaszán hóolvadáskor a „gondűző" előtt is beomlott a talaj. Itt is „egymás fölötti termek vannak, melyekben valaha sok köles lehetett, mert roppant sok köleshéj van bennök". Az itteni kutatásai eredményeként arra a meggyőződésre jut, hogy az 1801. évi esemény, a falomlás „sokkal nagyobb mérvben ismétlődni fog" Mert „a Dobó vendéglő

57 és Fülöpné asszony háza

58 feletti saroknál felülről le egész a fal aljáig egy repedés következtében a kövek egymástól 8—12 centiméternyire elváltak és lassan, folyamatosan távolodnak, míg egyszer csak ledől az egész. Ez annál biztosabban várható, mivel az alapsziklából e tájon a víz folytonosan szivárog és az alapot kimossa. ... A szerencsétlenségnek csupán a fal leszedésével lehetne elejét venni."

59 — Közel száz évig állt még a Dobó bástya, míg valóra vált Balogh főhadnagy cassandrai jóslata.

60 *** A dolgozat elsődleges célja az volt, hogy bemutassa azt a térképet, mely az egri vár föld alatti erődrendszerének feltárásakor a Várásatási Bizottság segítségére volt. Azonkívül, hogy az egri vár feltárását segítő térképet bemutathattuk, a térkép szerkesztője személyében egy olyan emberre hívhattuk fel a figyelmet, aki egy ügy mellett nem szavakkal, de tetteivel tette le a voksát. Meg akart mutatni valamit, amit csak ő tudott. Sokat olvasott, de nem hitte azt, amit a betű elé tett. Megkereste a betű igazsága mellett a tények, a valóság igazságát. A kor szelleme természetesen befolyásolta. — Az autodidakták hiányos tudásából fakadó fanatikus hite annak szükségességében, hasznosságában, amit tesznek, talán nem mondatnak minden esetben vele olyan tökéletesen megformált mondatokat és precíz szakkifejezéssel megmásíthatatlan megállapításokat. De mondatnak olyat, ami jó része lényegében igaz, megfontolandó. Ha téved, az magyarázható. Tévedése vagy igaza tisztázásának szüksége, tévedése feloldása szintúgy előreviszi az ügy kutatását, mint helyes megállapításai. Ez utóbbiaknak külön érdeme, hogy a személyes tapasztalata az, ami az ismeretekhez juttatta. Balogh János főhadnagy könyve megjelenésének 100 éves évfordulóján hasznos tanulsággal vehetjük kézbe térképét, mely nagyon jó szolgálatot tett a föld alatti utak, termek keresésében. Még hasznosabb volt, amikor ennek segítségével huszadik századi követői a kutatásban és feltárásban vették kezükbe. Annak segítségével ismerték és tárták fel azokat a járatokat, amik a korábban ismert alaprajzokból, térképekről nem voltak felderíthetők. Feltárták az egri vár erődrendszerének azt a részét, mely hosszú évtizedek óta a legérdekesebb, a leglátványosabb. Véleményem szerint a Balogh János készítette térképvázlat segítségével folytatni kell a föld alatti erődrendszer folyosóinak, termeinek kutatását, feltárását, helyreállítását, bemutatását. Az egri vár középkori építményei mellett ugyanis elsősorban a kazamaták azok, melyek az egri várról — nem a püspöki székhelyről —, az erődítményről a legtöbbet tudnak mondani a tudomány munkásainak és a történeti múlt emlékeire kíváncsi látogatóknak. 110