Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe

hosszú 4 cm

2 vastag vasrúd .. .", ahol egy régi, nagyon vastag befalazás bontásakor hirtelen tört rájuk a víz. Amikor 1879 őszén özv. Fülöpné asszony

3 7 udvara fölötti üregben dolgoztak, s kihánytak mintegy 150 kocsi földet; mivel biztosítás, alátámasztás nélkül folyt a munka, leszakadt a födém földje s munkatársaival együtt a kiszorított levegő „pehelyként dobott a lyuk szájába".

38 Ekkor győződött meg véglegesen arról, hogy az 1801. évi bástyaomlás újra meg fog ismétlődni. „ ... az egriek úgyis tudják, a vidékiek pedig nehezen érthetnék meg, mert ahhoz a várnak legalább fölül, illetőleg kívülrőli megfigyelése, vagy annak madártávlati alap és különféle keresztmetszeti rajza szükségeltetik. ILYEN RAJZOKAT MELLÉKLETÜL, VÁZLATBAN MÁR EL IS KÉSZÍTETTEM; DE MIVEL AZOKNAK ELŐÁLLÍTÁSA EGERBEN GÉPEK HIÁNYÁBAN LEHETETLEN, más városban elkészítésük pedig . .. annyira költségessé válnék, hogy munkám egyes példányai ára tetemesen fokozódnék, továbbá mivel ez alkalommal egyik fő óhajom, hogy jelen szerény példányaimat olcsón mindenki megszerezhesse, A RAJZOK TOVÁBBI KIDOLGOZÁSÁT ABBAHAGYTAM."

34 E tanulmánynak nem célja, hogy kiderítse mi Balogh János főhadnagy könyvében a romantikus. Nem célja, hogy azt kutassa, hogy az általa említett szerzőktől átvett adatok valósak-e? Meggyőződésünk, hogy lényegesen több valós van írásában, mint amit késő utódai a kutatásban ennek tartanak. Feltáró munkájuk során több megállapítását nem vették figyelembe, vagy mert ezek nem találkoztak koncepciójukkal, s figyelmen kívül hagyták, vagy elhanyagolták. Pedig ha kicsivel komolyabban veszik leírásait, s használják a Pálosiakhoz került félbehagyott térképvázlatát, több lehetne látható ma a föld alatti erődrendszer folyosóiból, termeiből. — Egy példát idézek e gondolat igazolására: „Az udvarbeli épületek nagyobb része a falakhoz voltak építve akként, hogy a hátfalat mindig a vár fala képezte. Különálló épület csupán csak egy volt, mely a vár délnyugati részén, északnyugatról délkeleti irányban (60 könyök) 19 méter hosszúság, és (28 könyök) 9 méter szélességgel állott ugyanolyan nagyságú több részekre osztott pincével."

40 Vagy ugyanazon az oldalon: „Az udvar talaja tökéletesen vízszintes és a jelenlegi felső kapu aljával egy színvonalban volt. A víz elvezetésére fedett csatornák szolgáltak. A jelenlegi dombok és emelkedések mind épületromok; minden lábnyomnyi tér alatt egy-egy műkincs töredék, drága ereklye hever, csak fel kell ezeket szedni."

41 Balogh János a térkép 4. jelzetét Janicsár Torony- és Ókapunak nevezi. — Könyvében az Ókapu többször előfordul, de leírásából a pontos helyét, azt, hogy ez a belső vagy a külső várban van-e, azért meg lehet állapítani. Amikor Dobó „tüzéri ügyességét" bizonyítja, elmeséli, hogy október 3-án, amikor a török a Dobó-bástya tornyát (? ) elfoglalta, a kapitány a Szépbástyáról az ott volt 16 ágyú tüzével lerombolta a tornyot, „s majdnem 800 benn volt janicsárt mind maga alá temetett."

42 Máshol: 1604-ig a törökök szerinte Eger várát átalakították. Az Ókapunálegy erős bástyát is építettek.

4 3 Annak bizonyítására hozom Balogh megfogalmazásában a fenti kétségkívül nem valós topográfiai és eseménybeli adatokat, hogy igazoljam, hogy a térkép 4. számú jelzete, (s vele a térkép is) Baloghtól származik. Ugyanezt bizonyítjuk, amikor Balogh a törökök Eger vári építkezéseit, bástyákat, börtönöket stb. sorolja fel, az alábbiakat írja: „Ezenkívül az Ókapu jobb felőli oldalában egy kis ajtót és egy hét könyöknyi széles lefelé vezető utat is készítettek, mindenütt a faltövében vezetve le, egészen a »mai nagy liter«

44 vendéglőig, azon célból, hogy akik a városba vagy a piacra akartak menni, nem kényteleníttettek a főkapuhoz kerülni." — Az Ókapu (Janicsár torony) tehát azonos a Varkoch kapuval; s ezeket Balogh nevezi így a könyvében,

4 s s a térképen is. 108