Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.

talma ellentmond a borítékon tervezett sorozatnak, amely határozottan az öngyilkosok lelkivilágát akarta elemezni. Hasonlóképpen vitatható a Gárdonyi József által, könyve hivatkozott helyén kifejtett álláspont, mintha a Boldog halál szekere az Akik látták a halált címmel tervezett sorozattal kapcsolatban állna. Nem lehetséges ez, hiszen a teljes megelégedésben megöregedett Kallós Józsi kegyetlen meggyilkolásának és kirablásának semmi köze nincs az öngyilkossághoz, ami az Akik láttak a halált elbeszéléseinek fő témája lett volna. Nem hihető, hogy Gárdonyi a két címet egyszerűen úgy cserélte, ahogyan fia állítja, azaz, hogy „... törölte a címet. Helyébe illesztette: ..." a másikat. Feltételezésünk szerint más más időpontban kigondolt, egymástól független írásműről, illetve elbeszéléssorozatról van itt szó. 4. Ceruzajegyzetek (74.87.1. a—dltsz.) Az alábbiakban bemutatásra kerülő és a—d betűkkel megkülönböztetett négy cédula a „Ceruzajegyzetek" című borítékból került elő.

10 Gárdonyi Géza sok ilyen feljegyzést készített és közülük számosat már életében közreadott, másokat pedig halála után József nevű fia épített be az atyja műveiből szerkesztett sorozat köteteibe, elsősorban a Földre néző szem címűbe. A hagyatékból előkerült az Új Idők tizennégy számából Gárdonyi Géza által kiszedett húsz lap, amelyeket az író összerendezett és piros ceruzás „Ceruzajegyzetek" felirattal látott el. A lapokon összesen 108 jegyzetet olvashatunk. A közlés időpontja a folyóiratlapokból csak hozzávetőlegesen, a ceruzajegyzetekkel egy lapon megőrzött híranyag alapján állapítható meg: az Új Idők 1906 körül megjelent számairól van szó. A jegyzetek tartalma igen változatos. Az említett tizennégy számban talált összesen 108 jegyzetből 42 az irodalommal, írással, könyvekkel foglalkozik, 19 filozófiai és 17 politikai tárgyú; 12 a házasságról, 10 a vallásról szól; 8 más témakörbe esik. Az első közlés bevezető szövegéből megismerhetjük a ceruzajegyzetek keletkezésének körülményeit és közreadásuk célját. Ezeket olvashatjuk ott: „A regény-írás hónapokig tartó munka. Közben más-mindenre is gondol az író, s papirosra veti egy két szóval, hogy el ne felejtse. — De a jó Isten rövidre mérte az ember életét. A jegyzetek fiókról-fiókra szaporodnak. Ki győzne annyi csepüt fel fonni, amennyit az élet elénk rak ? — Tűzbe hányjam ? — Hátha fon belőle más? — Ezzel a gondolattal bocsátom a ceruza-jegyzeteket e lap hasábjain időnkint nyilvánosságra. ' ' Az első, az a) jelű cédula egy világoskék színű papírlap fele. A másik oldalán valamelyik Gárdonyi-fiú angol fordítási gyakorlata található. Érdekes, hogy a papírdarab a „másodlagos" felhasználás ellenére megmaradt. Rajta kék ceruzával írva a következő vallásfilozófiai tartalmú szöveg áll: „Az a kéz, amely oda emelte a Napot a magasságba, erős: minket is fel bír emelni a magasságba. — Az a világosság, amely az én agyamnak értelmet adott, maga is értelem: nem kritizálom. — Az a szeretet, amely az én mellembe szívet tett, hogy én is szerethessek, nem veszt el bennünket, hanem megtart." A b) jelű cédula az előbbinél kisebb papírdarabka. A rajta talált szöveg: „Meteorszavak. — Vannak olyan szavak az emberiség szótárában, amelyek úgy jutottak belé, mint a meteorok a földre. — Ezeket a szavakat is forgatjuk, de nem értjük. — Köztük a legnagyobb, a legcsodálatosabb ez a szó: Isten." A ej-vei jelzett feljegyzés : „Ébgől lenyújtott nemes galy, beoltva Mózes ős fájába — ez a kereszténység." Érdekesen világítja meg Gárdonyi gondolkodását, Hogy a Mózes szó helyett először a zsidóság szavakat írta le, de utólag áthúzta. Ez a három gondolat teljesen bele illene a Földre néző szem valamelyik fejezetébe, ezért meglepő, hogy Gárdonyi József a kötet szerkesztésekor figyelmen kívül hagyta ezeket. In314