Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

A férfi és a női lakosság között szerológiai szempontból különbség nem észlelhető. A vércsoportokat nézve a többség A (23), igen magas a O-ás csoport (18), а В (10) és az AB (6) gyengébb képviseletével. Nem volt meghatározható (NSe) 5. A nemek és a vércsoportok összefüggésében megállapítható, hogy a férfiak körében a B. vércsoport is jelentős, összhangban korai magyar temetők B-túlsúlyos anyagával. A nőknél az A vércsoport volt többségben, s ez a helyei lakosság, a későavarkori temetők jellemzője. A nők második nemzedéke már kevert, a férfiakétól nem különbözik szerológiai profilja. Látható, hogy a gyermekhalandóság viszonylag magas. Határozottan állítható, hogy a gyermekhalandóság elsősorban a leánygyermekeket érintette. Ez a jelenség szerológiai oldalról jól alátámasztható: az ABO szereológiai profil alakulása, szilárdulása a leányfedezetet sújtotta jobban (szelekciós hatás). [A vércsoport, nem és életkor adatok alapján kézenfekvőnek látszik, hogy családi csoportok körülhatárolására kísérletet tegyünk. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez a munka különleges szakképzettséget kíván. Lengyel a később rendelkezésére bocsátott temetőtérképen genetikai csoportokat különített el, (lásd az 1. ábrán a pontozást) ezek azonban nem azonosak a családi csoportokkal.] Lengyel véleménye szerint a sarudi temető csontmaradványainak vizsgálati eredményeire vonatkozóan az adatok megbízhatósági értéke az átlagosnak megfelelő, azaz: a nem-meghatározás eredményeire vonatkozóan 75—80%, az elhalálozási korokra vonatkozóan 65—75%, a vércsoportokra vonatkozóan 90—95% és a pathológiás elváltozásokra vonatkozóan 75 — 80%.* Összevetve a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit a morfológiai vizsgálatokéival (Kiss Petemé) az eltérés a nemek esetében 14,3%, az életkorokéban pedig 17,5%. A két methodus tehát azonos irányú torzítással dolgozott (a megadott megbízhatósági értékeknél nagyobb fokú egyezésből következtetve). Lengyel Imre relatív kronológiai eredménye A temető 80%-a valamivel több, mint két generáció temetkezése. Az eltemetettek kisebb része (20%) vagy korábbi születésű, vagy még a 2. generáció idején, gyermekkorban elhalt egyénekből áll. Évszámokban kifejezve a temető használati ideje 70+20 év. Az I. generáció 30 évet fedett be, a II. 40 évet. — A temető lakossága serogenetikai egyensúlyban volt; azaz sem jelentős kiáramlás, sem bevándorlás az adott génpopulációban nem mutatható ki. Mivel a II. generációban a férfiak aránya túlsúlyos volt ; ahhoz, hogy a népesség fennmaradhasson, jelentős felfrissítésre volt szükség bevándorlással vagy elvándorlással (más falu lakosságával való egyesüléssel, beolvadás formájában). A nemzedékek kérdését sírszámokban kifejezve adatszerűen csak annyi állapítható meg, hogy a 4., 13., 17., 27., 26., 28./?/, 30., 54. és 64. sírok a koraiak és a legkésőbbiek a 20., 23., 50., 55., 58., 63. sírok. A nem említett többség időrendben a középső mezőnyt foglalja el, átfedésekkel. (1. kép) A régészeti leletek és az időrend Láthattuk, hogy a temető régészeti leletekben igen szegény. A feltárt 62 sír közül mindössze 15-ben volt tárgyi emlékanyag (24,43%). A leggyakoribb tárgytípusok sorrendje: hajkarikák (9 sírban, szórványanyaggal 10); gyűrűk (5 sírban); nyakperecek (3 sírban, szórványokkal 5 sírban); üvegpaszta gyöngyök (4 sírban); karperecek (2 sírban, szórványokkal legalább 4 sírban); érmék (3 sírban); szív alakú csüngők (2 sírban); bronzlemez töredék {1 sírban), 4 Az Egri Múzeum 49