Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
Halandósági adatok: ffi. nő 0— 5 éves kor közötti 16 egyén (25, 8%) 5 11 6-10 éves kor közötti 5 egyén ( 8,06%) 3 2 11—15 éves kor közötti 1 egyén ( 0,62%) 1 16—20 éves kor közötti 6 egyén ( 9,67%) 4 2 21 — 25 éves kor közötti 4 egyén ( 6,45%) 1 3 26—30 éves kor közötti 9 egyén (14,52%) 4 5 31 — 40 éves kor közötti 11 egyén (17,74%) 9 2 41 — 50 éves kor közötti 6 egyén ( 9,67%) 2 4 51 — 60 éves kor közötti 4 egyén ( 6,45%) 1 3 tékű, magyarázatát valamilyen történetileg, társadalmilag megindokolható tényezőben kell keresnünk (az újszülöttek nagyobb részét nem temették el). Az alacsony átlagos megélt életkor (férfiakra és nőkre egyaránt érvényesen), valamint a nagy gyakorisággal előforduló, laboratóriumi módszerekkel diagnosztizálható (kémiai, szövettani nyomokat hagyó) kórformák együttes jelentkezése (65,17%) viszonylag gyenge táplálkozási körülményekre utal. A táplálék fehérjékben ugyan nem lehetett szegény, de vízoldékony és zsiroldékony vitaminokban annál inkább hiányos lehetett. Valószínűsíthető, hogy táplálékuknak a mai tápláléknál lényegesen nagyobb hányadát tette ki a szénhidráttartalmú növényi táplálék (gabonaneműek stb.). Lengyel megjegyzései a vércsoport vizsgálatokhoz: Vércsoport No.: % Géngyakorisát A 23 37,09 p 0,2753 В 10 16,12 q 0,1438 0 18 29,03 r 0,5808 AB 6 9,68 0.9999 •> 5 8,07 Összesen 62 99,99% X 2 (1) 0,2059, azaz 70% P 50% A vércsoport vizsgálatok tanúsága szerint a sarudi temetőben nyugvók a szerogenetikai «egyensúly állapotában voltak, következésképpen az a populáció, amelyből származtak, a temető használatának az ideje alatt ugyancsak a szerogenetikai egyensúly állapotában volt. Összehasonlítva a férfi és a női lakosságon belül a vércsoportok megoszlását, az alábbi •eredményt kapjuk : л в o AB ? Összesen Férfiak: Nők: Összesen : 7 16 23 7 3 10 8 10 18 3 3 6 4 29 1 33 5 62 X'(4) 6,628440 fikáns értékű. azaz 20% P 10% nem szigni•48
