Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Dancza János: Nevezetesebb egri árvizek a helyi sajtó tükrében

közti hézag kitöltésére pedig ott tartották kéznél zsákban vagy ládában a szükséges mennyiségű földet vagy homokot. Ezt a módszert átvették még az aránylag elég széles nyílású kapuk elreteszelésére is. Úgy 45—50 évvel ezelőtt még majdnem valamennyi belvárosi üzlet ajtaján és a házak kapuján láthatók voltak ezek a vályúk. Ma már csak a Zalár József utca 3. számú ház kapujának a külső falában láthatjuk a rögzítő vasak maradványait, de belül, közvetlen a kapu mögött, teljes épségben megtaláltam mindkét vályút. A nagynyílású kapuk közül ma már csak a Harangöntő utcában, az egykori harangöntő ház kapuján láthatók, az egyik már sérült állapotban. Az Egri Újság augusztus 20-i száma közli, hogy a patakrendező bizottság szemlét tartott és ennek eredményeként a cifra malomi kanyar átvágását, a barátok hídjának a lebontását és egy új, nagynyílású vasbeton híd építését javasolta. A kanyar átvágását évek múltán elvégezték, de a barátok hídját a németek robbantották fel 1944-ben. A felszabadulás óta már nagynyílású, vasbeton hidak és felmagasított vas gyaloghidak ívelik át az egykor annyi sok bajt okozó patakot. Felnémet és Eger közt már szilárd kőfallal biztosított medrében fut a víz. Az utóbbi években lezárták az utolsó, a Mecset utcából a „Meszes-közbe", ma Gerl Mátyás utcába a patak medrén át lovasfogattal is járható utat és a piactól a Sas útig mindkét partját átlag 80 cm magasságú, szilárd kőszegéllyel magasították fel. Ennek a kőszegélynek a tetején rekeszes vályú fut végig, amibe virágsövény díszlik. A népkerti patakszakaszt is szabályozták és a széles sétányt is megemelték. A víz akadálytalan lefutását biztosító buzgalomban lebontották a régi Szt. János híd maradványát is, ami pedig műemlék volt és érthetetlen módon eltűntették az egykori városfal, a Posuerunt fundamentumának mintegy 30 cm magas és kb. 6—7 méteres darabját is. Ma az egykor széles és két boltíves nyílású, hatalmas védfalat is tartó Szt. János híd helyén a Cifrakapu teret a Mária utcával egy keskeny, gyalogos vashíd köti össze. JEGYZETEK 1 1729. május 18., 1732. május 12., 1741. augusztus 2., 1754. július 4., 1813. szeptember 11., 1845. július 18., 1878. augusztus 31. és szeptember 27., 1913. augusztus 7-én. 2 1 láb = 31.6 cm. 3 A mai I. sz. kórház. 4 A mai Kossuth Lajos utca. 5 Széchenyi utca 5. szám. 6 Ma Népkert. 7 Az általános észrevételek. 7. pontja alatt a lektor a következőket írja: Mindenütt,, Sz. János hid"-ról ír a Posueruntnak nevezett védőgát kapcsán, holott az Eger pataknak az a gátja sohasem volt híd, hiszen a város északi fala vonalában, annak meghosszabbításaként épült meg, s a városfal tetején nem szoktak járni, közlekedni. De ezzel az elnevezéssel több évtizedes kutatói munkám során sem iratban, sem térképen, sem az irodalomban nem találkoztam. Kérem a szerzőt, hogy törölje mindenütt a „Sz. János híd"-ra való utalásait!" A lektor nem volt hajlandó megtekinteni a megrongált Szt. János híd fotóját, amit Klösz pesti fényképész készített és a Magyar Hírlap 1878. évi 261. számának képes melléklete közölt. E fotók egyik változatát közli a Breznay—Karczos: Egri Képeskönyv 70. oldalán, amelynek kisebbik boltozatán emberek állnak. A Magyar Hírlap: Eger veszedelme с cikkéből:" .. .Itt állt a Szent-János hídja, képünk ennek csak a romjait ábrázolja. Ez a Szt.-János hídja egy anekdotáról volt nevezetes. E híd fö lőtt a vízgát falában egy fülke volt, abban a fülkében állt Szt.-János kőszobra. A belváros egy részéből az út ezen a hídon vezetett, a híres „szála" pincékhez." Lásd még: Eger város iratai 1787:582. sz. Eger utcái 1788. nov. 6—8. II. negyed, „post Nrum 177: Vachtler Fer.-házátul keőhid, melyen Szűzmária képe fel vagyon téve, sz Jánosé és őrzőangyalé." Breznay Imre is idézi: „Eger a XVIII. században." с művének 43. oldalán a Comissio Neoaequistica 1690. évi összeírásában e kőhídra vonatkozó feljegyzését. De a lektor által is jólismert Lietzner-féle 1788-ban készült vízügyi térkép is feltünteti a hidat. 388