Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái
65 Ezt valószínűvé teszik a következő tények. Az Egri Érseki Líceum Múzeumának képei között fennmaradt Marastoni Jakab 1847-ben készített festménye. Érdekes a festmény Egerbe kerülésének az útja. Ihász Gábor nyelvész és irodalmár édesapját festette meg Marastoni. Ihász Gábor az 1848 — 1849-es szabadságharc tevékeny résztvevője volt, mint tábori pap. A szabadságharc leverése után a pesti Újépületben volt fogoly. 1850-ben, kiszabaduláskor Ihász Gábor Egerbe került, ahol az Érseki Fiúnevelő Intézet igazgatója lett. Az ő ajándékaként került a Marastoni-kép az Érseki Líceum Múzeumába. Bodnár, 40. Ismerve Ihász Gábornak a forradalom és a szabadságharc alatt játszott szerepét, kapcsolatát Marastoni Jakabbal, joggal feltételezhetjük, hogy Ihász tulajdonából Marastoni 48-as témájú katonatiszt-képei közül is bekerülhetett néhány dagerrotípia a Líceumi Múzeumba. 06 Barcsay, 13. " DIV. LUK. TD. LTSz: 75.65.1. A levél további érdekessége, hogy nem az irattár számára készült másolati példány, hanem az eredeti. Ez pedig azért érdekes, mert Barcsay Amant Zoltán egy ideig a Hadtörténeti Múzeumban is dolgozott és nem kétséges az, hogy a szenvedélyes műgyűjtő, a múzeum elutasító levelét vagy megtartotta, vagy saját maga vihette Bécsbe, ezzel is elősegítve a becses fénykép megvásárlását. Sajnos azonban Damjanichné fényképe nincs a meglevő anyagaink között, mivel a második világháború után évekig gazdátlan házból (Eger, Dózsa György tér 6. szám) időközben elveszett, így a Barcsay-gyűjtemény is csonkán került 1950-ben az egri Dobó István Múzeumba. Itt szeretném megköszönni dr. Korompai János muzeológus szíves segítségét, amit a dolgozat írása során nyújtott a felhasznált angol és német nyelvű források, illetve dagerrotípia feliratok fordításánál. f>8 Karlovits, 1978. 57. E helyen szeretném megköszönni Karlovits Károly muzeológusnak (Budapest, Országos Műszaki Múzeum) segítségét, amit a sztereokomparátorral végzett vizsgálatnál nyújtott. Külön köszönöm azt, hogy a lektori kötelezettségeket messze meghaladó mértékben, adatokkal, saját dolgozata kéziratának átadásával is segítette munkámat. «»Hevesy, 16-17. 70 i/o. 34. IRODALOM A fényképezés kezdetei Magyarországon. Székesfehérvár 1979. Kiállítás katalógus. Összeállította: Karlovits Károly - Веке László. BAKÓ FERENC: Az egri Vármúzeum. In. Dercsenyi Dezső— Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei II. Bp. 1972. 161- 183. BARCSAY AMANT ZOLTÁN: Az egri Vármúzeum Barcsay gyűjteményének vezetője. Bp. 1937. BÁRÁNY NÁNDOR: Optikai műszerek elmélete és gyakorlata. Bp. 1951. И. k. B. HORVÁTH CSILLA: A Helytörténeti Osztály három dagerrotipiájának ismertetése. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. (1978.) 253 — 255. BODNÁR ÉVA: Az egri képtár. Eger, 1972. Budapest Enciklopédia. Bp. 1970. Főszerkesztő: Tóth Endréné. Bükki útikalauz. Bp. 1932. Szerkesztők: Erdey Gyula-Hubay József-Vigyázó János. Fotolexikon. Bp. 1963. F. SCHMIDT: A gyakorlati fotográfozás kézikönyve. Bp. 1897. HEVESY IVÁN: A magyar fotóművészet története. Bp. 1958. HORVAI JÓZSEF-STÁHL ENDRE: Nyomdaipari fototechnika. Bp. 1972. KARLOVITS KÁROLY: Early Photography in Eastern Europe Hungary. History of Photography. Volume 2. Number 1. January 1978. 53—74. KARLOVITS KÁROLY: A fényképezés története Magyarországon (1839- 1900). Kézirat. KŐSZEGHY ELEMÉR: Magyarországi ötvösjegyek. Bp. 1936. Magyar Életrajzi Lexikon. II. Bp. 1969. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes. ORBÁN BALÁZS: Székelyföld képekben. Bevezetőt írta: Erdélyi Lajos. Bukarest, 1971. Pallas Nagy Lexikona IV. Bp. 1893. RÓZSA GYÖRGY-SPIRA GYÖRGY: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp. 1973. RUDOLF BRETTSCHNEIDER: Die Anfänge der Erotischen Photographie. Im: Die Erotik 346
