Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái
A fent ismertetett fényképanyag kutatása során előbukkant néhány adat, amely szerint további ismert személyek dagerrotípiái lappanganak, és esetleg várható előkerülésük. Az egri Barcsay-gyűjtemény katalógusából kiderül, hogy a gyűjteményben megvolt Gál Sándor (1817—1871) 1848-as tábornok, valamint Klobusitzky huszárhadnagy dagerrotípje. 66 Barcsay megmaradt néhány levele között található egy igen figyelemre méltó írás. E szerint az egykori Hadtörténeti Múzeumnak, egy bizonyos Louis Schramek nevű bécsi becsüs 1931-ben felajánlotta megvételre Damjanich Jánosné sz. Csernovics Emiliáról készült dagerrotípiát, amit azonban a múzeum szűkös pénzügyi helyzete miatt nem tudott megvásárolni. 67 A fényképezés történetében Niépce és Daguerre mellett volt még egy feltaláló, az angol Henry Fox Talbot (1800—1877), aki kettejüktől függetlenül 1839. januárjában tette közzé módszerét, amit azután talbotípiának neveztek. Talbot eljárásának az volt a nagy előnye, hogy az egész művelet már ugyanúgy két részre oszlott, mint a mai fényképezésben: negatív és pozitív eljárásra. De volt egy nagy hátránya is. A talbotípia nem üveglemezre készült, hanem papírosra és ilyenformán a másolásnál a papíros szövedéke is átmásolódott, ami rontotta a kép rajzának élességét, tisztaságát. E hátránya miatt az eljárás szülőhazáján, Anglián kívül kevésbé terjedt el. Magyarországon is csak néhányan próbálkoztak vele. A hazai talbotipisták közé tartozott Kramolin Alajos (1812—1892) budai fényképész, valamint Skopál József Győrből. 68 A dagerrotípia nálunk Magyarországon és Európában is mint mindenütt, csak az 1850-es évek derekán szűnt meg. Új találmány az angol Frederick Scott Archer (1813—1857) által kezdeményezett, ún. nedves kollódiumos eljárás szorította ki a használatból. Archer eljárása kiküszöbölte mind a dagerrotípia, mind pedig a talbotípia hátrányait, ugyanakkor egyesítette azok előnyeit. A fényérzékeny ezüstvegyületet nem papirosba itatta bele, hanem egy üveglapra öntött kollódiumrétegbe keverte. Ezzel a negatív korlátlan példányban sokszorosíthatóvá vált, ugyanakkor megőrizte a felvételek finom részleteit. Archer megoldása és a negatívanyag érzékenységének növelése, együttesen lehetővé tette a felvétel idejének egyre nagyobb mértékű csökkentését. Archer találmánya — az ezüstözött lap helyett az üveglemez, a másolhatóság, a sokszorosíthatóság és a lerövidített felvételi idő, együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a fényképezés a XIX. század ötvenes éveitől igen gyorsan elterjedjen. 69 A dagerrotípia mintegy másfél évtizedes virágzása után kiszorult a gyakorlatból. S az egykor még nagyjelentőségű fényképészeti eljárásról így írnak: „A dagerrotípeket ma már csak érdekes ritkaságnak tekintjük, a túlszárnyalt múltunk e megbukott kegyenceit."™ JEGYZETEK 1 Orbán, 7—8. Magyarországon a dagerrotípia felfedezéséről a legelső hírt a Hasznos Mulatságok 1839. február 2-i számában tették közre. — dr. Веке László (Budapest) szíves közlése. E helyen szeretném megköszönni észrevételeit, postositásait, melyekkel munkámat segítette. 2 A dagerrotipiák egy dobozban voltak, a teljes anyagot a gondos kezek korábban fekete papírba csomagolták. így a fénytől védett, együtt tárolt anyagban 4 darab pozitív fénykép, 1 darab üveglemez negatív felvétel és 16 darab ezüstlemezre fotografált dagerrotip felvétel volt. Külön, kék színű finom csomagolópapírból, melynek feliratán — „Kossuth Daguerrotyp^-e szerepelt ismeretlen kézírással — 3 darab Kossuth Lajost ábrázoló dagerrotípia került elő. Az anyagegyüttes mellett, egy másik cédulán ez állt: „Dagerwtypfényképek". 16 db. 1963. év." Néhány nap múlva Lénárt, Andor (Eger) muzeológus még egy dagerrotipiát talált raktárrendezés során. (16. kép) Utóbb. 1975 nyarán Csordás István egri lakos ajándékaként egy újabb dagerrotípia került a gyűjteménybe. (17. kép) 3 Ezúton köszönöm meg dr. Kiss Péterné szül. Korompai Bernadett restaurátor kollégám segítségét és észrevételeit. 4 Az Egri Múzeumot 1949-ben állították fel. Megalakulásának első éveiben átvette az állami 343
