Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái

amelynél még a lemezt is saját maga készítette. A dagerrotipisták között, azért találhatunk gyakran ötvöst, mert ők ismerték a lemezkészítés módját. Dagerrotípia lemezeket majd csak 1846-tól hoznak be Franciaországból. A kép keletkezésére is eligazítást ad az ötvösjegy, ui. B. S. verettél jegyzett temesvári ötvös, a sajátkészítésű tárgyain a próbajegyet 1840—1850 között használta.

53 A kérdéses dagerrotípián a próbajegy nincs rajta. A kép keletkezési korára vonatkozóan azt mondhatjuk, kb. az 1840-es évek végén, talán a forradalom és a szabadságharc idején készülhetett. Magyar tiszt ülőképe (75. 36.1.) A felvétel hátoldalán egy kihajtható papírtámaszték alatt, Barcsay Amant Zoltán kézírásával „Aus Gross Wardein? LR. 37?" német nyelvű, ceruzával írt feljegyzés van a dagerrotípiáról. Ha az I. R. monogram alapján az ismert dagerrotipisták körében keressük a kép szerzőjét, Róth Imre portréfestőre, a későbbiekben fényképészre is gondolhatnánk. De sajnos nem tudjuk, hogy a kérdéses városnév (Nagyvárad) és a bizonytalan I. R. mögött az ábrázolt személyt vagy a felvétel készítőjét keressük-e. Ha az I. R. a dagerrotipista nevének rövidítése, akkor az 1841-ben már dagerrotipizáló Róth Imre jöhet számításba.

54 Ha a készítés helye lenne a Nagyvárad (németül Gross Wardein), az I. R. az ábrázolt személy neve» akkor meg Skolnik Károly Aradon tevékenykedő, de eredetileg győri származású könyvkötőfényképészre gondolhatunk. Ő is Daguerre tanítása nyomán tanult meg fényképezni.

55 Skolnik, Aradon 1840. április 1-én sajátkezűleg előállított kamerájával veszi fel a hazai dagerrotípiák ősét.

56 Végső soron nem tudjuk megnyugtató módon tisztázni sem az ábrázolt személy kilétét» sem a készítő nevét. Kérdéses még a felvétel helye is. Magyar tiszt ülőképe (75.37.1.) Az ismeretlen személyt ábrázoló dagerrotípia hátoldalán kis névjegykártyán találjuk a felvétel készítőjére vonatkozó adatokat. Sajnos időközben egyes feliratrészek megsérültek, a kipontozott rész a hiányzó betűket jelöli. „J. Heller Daguerreotypeure — Im hause . gr. .s Krist(oph). .st". Eszerint a kép készítője Heller József. Róla tudjuk, hogy eredetileg vésnök, a fényképészetet Bécsben és Berlinben sajátította el. Nem igazolható, de valószínű, hogy tőle származik Petőfi Sándor dagerrotípiája.

57 Műtermét 1847-ben nyitotta meg Pesten, a Kristóf tér 2. szám alatt, az ún. „nagy Kristój '* ház 3. emeletén. Munkásságának korai szakasza ismeretlen, műterme 1861-ben is megvan még. Felvételei közül eddig egy került közgyűjteménybe, amit jelenleg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum őriz.

58 Egri gyűjteményében levő képe 1848—1850 közötti időben készülhetett. A sztereodagerrotípiák Az egri gyűjteményben 5 darab különböző sztereodagerrotípiát őrzünk.

59 Valamennyi felvétel közös vonása az azonos méret, és az, hogy témájában ismeretlen hölgyeket ábrázol. Két dagerrotípia színezett kivitelben készült, 3 másikon feltehetőleg a színezés megvolt, csak utóbb lekopott. A felvételeket dobozban tárolták.

60 A sztereoszkópot és a szetereodagerrotípiához szükséges fényképezőgépet 1849-ben 341